a városról

történelem
környezet
térkép
képek
linkek

Hírek

városi hírek
sajtó szemle
marcali.hu
városi TV
archívum

Közigazgatás

önkormámyzat
oktatás
közművek
egyházak
statisztika
politika

Kultúra

műv. ház
Baglas E.
Calypso kórus
Marcato E.
Bernáth ház
múzeum

Sport

sportcsarnok
fürdő
kézilabda
labdarugás
bírkózás
sakk
szabadidő

Egészségügy

Városi Kórház
háziorvosok
fogorvosok
gyógyszertárak
állatorvos

Szolgáltatás

közlekedés
szállás
vendéglátás
kereskedelem

Internet

e-mail tár szolgáltatók

Történelem

Marcali városa Belső-Somogyban a Marcali hát elnevezésű kistájon található a Balatontól 15 km-re.Már az őskorban és a rómaiak idején lakott terület volt. Írott szövegben először 1274-ben említették, de mai nevével a 14. század elején szerepelt először, amikor birtokosa előnévként felveszi: 'IwakouMarczaly de Hosszafalu...'.


A 15. századra mezőváros, földesurai a Marczaliak. Vára, temploma, iskolája, vásártartási joga volt. Az 1500-as években lakossága sokat szenvedett a törököktől, a kettős adózástól, mígnem teljesen elnéptelenedett a település.

A török kiűzése utáni új birtokosai a Széchenyiek lettek, akik uradalmi központot alakítottak ki, iparosokat hoztak, sóelosztó hivatalt, postakocsiállomást létesítettek és városrendezést hajtottak végre. Újjáépítették a romos későromán-gótikus templomot barokk stílusban, melyet 1910-ben bővítettek. Marcali1735-49-ig a megyegyűlések színtere volt, a század végére ismét mezőváros.

1848-49-ben Noszlopy Gáspár a város politikai és katonai vezetője, aki a szabadságharc bukása után mártírhalált halt. Emlékét ma is őrzi a város. A 19. század második felében nem kap vasútvonalat, ez mezőgazdaságát és kisiparát visszaveti, a település elveszti mezővárosi jogát.

A 20. század elején épültek a mai városkép meghatározó épületei: a Mayer-ház (gimnázium), a Széchenyi-kastély (ma kórház), a bíróság, a polgári iskola, a városháza. A II. világháború végén hadszíntér volt, a nagyközség igen súlyos károkat szenvedett. Az 1960-as évektől az állami építkezések, az ipari beruházások, a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése gyors fejlődést eredményezett. 1977-ben visszanyerte városi rangját.

A 90-es évek privatizációja a város ipari profiljában jelentős változást nem hozott, nőtt viszont a külföldi tőke részaránya. A termelőszövetkezet saját földdel nem rendelkezik, 3200 ha-t bérel. A kereskedelemben játszódott le a legnagyobb változás. Marcali a környék oktatási (gimnázium 1952, szakközépiskola, szakmunkásképző iskola), kulturális (múzeum 1972, Tavaszi Fesztivál, vers- és prózamondó verseny), egészségügyi központja is. A régió legnagyobb eseménye a minden ősszel rendezett nemzetközi kiállítás és vásár. Marcali középfokú igazgatási-ellátó központként, foglalkoztatási központként a kistérség centrumát jelenti.

 

 

 

 

 
Készítette: Vágó Zoltán ©2004