Vizsgálat a marcali víztározó ügyében

NSZ • 2003. december 1. • Szerző: Török Tünde

Információink szerint a környezetvédelmi tárca vizsgálatot indított annak kiderítésére, szabályosan került-e többségi magántulajdonba a marcali víztározó.

A több mint 400 hektárnyi vízfelületű, a nyolcvanas években létesült állami tulajdonú marcali tározó vagyonkezelője korábban a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (DDVI) volt. Az igazgatóság nyolc évvel ezelőtt apportálta néhány egyéb vagyontárggyal (a hársasberki tóval és egy balatonlellei üdülőingatlannal) a tulajdonában lévő Vízhasznosítási Kft.-be. A kft. éveken át 164 millió forintos jegyzett tőkével működött, amit tavaly 50 millió forinttal leszállítottak. Az új tulajdonos, a kaposvári Klíma-Vill Kft. ezt követően szerzett tőkeemeléssel kisebbségi, majd idén július elejétől többségi tulajdont a Vízhasznosítási Kft.-ben. A cégnek jelenleg 229 millió forint a jegyzett tőkéje, és telephelye továbbra is a DDVI címén található. Ügyvezetője az a Szappanos Ferenc lett, aki korábban a DDVI vezetőjeként ugyanennek a kft.-nek a vagyonkezelője volt.

A marcali víztározó a marcali szennyvíztisztító telep utótisztítójaként is funkcionál a mai napig. Azért építették ki duzzasztással, hogy a többi vízművel együtt biztosítsa a Balatonba továbbfolyó víz kellő tisztaságát. A tározóban főként busát tenyészt lehalászás céljából évek óta a Balatoni Halászati Rt. Az állami tulajdonú társaság, mivel eddig az állam kezében volt a tározó is, nem fizetett bérleti díjat a hasznosításért. Ugyanakkor a vízügyi igazgatóság és a halászati rt. között évek óta tart a pereskedés, kit illet meg a tározó halászati hasznosításának joga. A vitát a közelmúltban az Országos Vízügyi Főigazgatóság eldöntötte azzal, hogy halastóvá minősítette a víztározót. Ezzel egyértelművé vált, hogy a Vízhasznosító Kft.-t illeti a halászati jog, amelynek tulajdonosai, ha akarják, bérleti díjért hasznosíthatják ezt a jövőben.

Szappanos Ferenc korábban kifejtette lapunknak: a Vízhasznosítási Kft. tőkéjének leszállítására azért volt szükség, hogy fedezni tudják a vízügyi igazgatóság mint alulfinanszírozott költségvetési szerv kötelező kiadásait. Véleménye szerint a víztározóban évtizedek óta elmaradtak a szükséges felújítási munkák, ezért vált szükségessé a tőkeemelés egy tőkeerős befektető bevonásával. A tó gazdaságos hasznosításához számottevő ráfordításra van szükség, amit sem a vízügyi igazgatóság, sem a területileg illetékes marcali önkormányzat nem tud vállalni – tette hozzá.

A Vízhasznosító Kft. neve elhallgatását kérő többségi tulajdonosának véleménye szerint a marcali tó gazdái eddig nem vették figyelembe a piaci viszonyokat, ezért maradtak el a szükséges beruházások is. Mint mondta, jelenleg folyamatosan egyeztet az önkormányzattal és a Balatoni Halászati Rt.-vel a tó jövőbeli hasznosításáról.

Információink szerint a környezetvédelmi minisztérium vizsgálatot indított annak megállapítására, szabályosan került-e a tározó a Klima-Vill többségi tulajdonába, s az előírásoknak megfelelően minősítették-e halastóvá. A befektető hangsúlyozta, amennyiben a környezetvédelmi tárca aggályosnak tartja a tulajdonszerzést, kész visszaállítani az eredeti állapotot. A tárcának tett ajánlatai között szerepel a Vízhasznosító Kft. teljes megvétele, illetve a tulajdon megosztása is. Ez utóbbi szerint a marcali tó teljes tulajdona visszakerülne a DDVI-hez, míg a többi vagyontárgy a Klíma-Villé maradna.

A vállalkozó még nem kapott választ a néhány hete megtett ajánlatra. A tárca kommunikációs főosztálya mindössze annyit válaszolt az ügyre vonatkozó kérdéseinkre, hogy valóban folyik egy vizsgálat a marcali víztározóval kapcsolatban, amiről egyelőre nem lehet tudni, mikor zárul le.