a városról

történelem
környezet
térkép
képek
linkek

Hírek

városi hírek
sajtó szemle
marcali.hu
városi TV
archívum

Közigazgatás

önkormámyzat
oktatás
közművek
egyházak
statisztika
politika

Kultúra

műv. ház
Baglas E.
Calypso kórus
Marcato E.
Bernáth ház
múzeum

Sport

sportcsarnok
fürdő
kézilabda
labdarugás
bírkózás
sakk
szabadidő

Egészségügy

Városi Kórház
háziorvosok
fogorvosok
gyógyszertárak
állatorvos

Szolgáltatás

közlekedés
szállás
vendéglátás
kereskedelem

Internet

e-mail tár szolgáltatók

 

Környezet

A Marcali-hát Balatonberény és Balatonkeresztúr között emelkedik ki a partot övező lejtős síkságból, a keleti és nyugati oldalt kísérő vizenyős, lápos környezetből. Egyenes vonalban húzódik délre, 30-35 km hosszúságban morfológiailag is élesen kirajzolódva, majd egyre inkább eltűnve a homoktakaró alatt.
Legmagasabb pontja a várostól ÉNY-ra a Kastély-dombon (256,5 m) található. A Kanizsai-dombon a geodéziai alappontot (236,6 m) vasbeton mérőtorony jelöli.

A hátságot többségében lösz takarja, csak néhol bújik elő a pannon homok-és agyagréteg. Ezek egyike pl. az egykori téglagyár helye, illetve a régi gombai homokbánya. A lösztakaró jól megfigyelhető a KRESZ - park mögötti szinte függőleges löszfalon, illetve a Hegyalja utcát nyugatra elhagyva a löszmélyúton.

A várostól ÉK-re terül el a Balaton turzásokkal elzárt egykori öble - a Nagyberek, keletre síkság jelleget öltő homokvidéket találunk (Nagyberek - Dráva-völgy közötti homokterület).

A környék éghajlata átmeneti jellee, a nedves kontinentális éghajlatot mediterrán és óceáni hatás befolyásolja. A csapadékmennyiség az országos átlagot valamivel meghaladja, míg a napfénytartam ennek alatta marad. Az észak-déli nyitottság következtében gyorsan változhat az időjárás. A vidék folyóvizeinek végcélja, a Balaton.

A város déli felén - a dombokról lejőve - a Kátyú fut keresztül, míg eléri a Sári-csatornát. az északabbra csordogáló kis patakok Gombai-vízfolyás (Szent János-árok) néven együtt szaladnak bele a Marcali-Víztározóba. A várostól keletre folyik a Sári-csatorna és a Boronkai-patak. melyek több halastón és a víztározón át - később egyesülve - torkollanak a Nyugati-övcsatornába. Az Ángus (a régi Forgách-kastély valamikori parkja) mellett található a település egyetlen forrása.

A helyben fúrt kilenc kút egyike sincs ma hasznáIatban, mert vasas, metángázos vizüket nem javítja tisztítómű. Két melegvizes kútjából csak az egyik működik, amely a Mikszáth Kálmán Utcai Általános Iskola uszodájához szolgáltat vizet.

A határ 30%-a erdő, ennek nagyobb része mageredetű és sarjerdő. A dombvidéken tölgy, hárs, gyertyán, bükk és vadcseresznye él. Közepesen fejIett cserjeszintje alatt szúrós csodabogyó, lednek, májvirág, szellőrózsa, medvehagyma, borostyán és sárga árvacsalán is előfordul.

A homokvidékeken az erdő főleg kocsányos tölgyből áll, ehhez többnyire hárs és néha gyertyán társuI. Cserjeszintjében a galagonya, a csíkos kecskerágó, a mogyoró és a kökény, míg lágyszárújaiból a gyöngyvirág, a salamonpecsét, a kiráIynő gyertyája és a szálkaperje említhető.

A berket az égerlápok, fűzlápok, rétlápok uralják. A lombkoronaszintet éger, kőris, nyír és rekettyefűz foglalja el. A cserjék között (a rekettyefűzön kívűl) a kutyabenge, a veresgyűrű som és a kányabangita a leggyakoribb. Gyepszintjén mocsári páfrány, szálkás pajzsika, többféle sás és sárga nőszirom talál élőhelyet.


A várostól délkeletre fekvő - mintegy 8.000 hektáros - terület Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet néven 1991-ben került hatósági védelem alá. Kezelési joga a Somogy Természetvédelmi.Szervezet hatáskörébe tartozik. A környezeti adottságok változatos élőhelyet biztosítanak szinte a Somogyra jellemző valamennyi állatfaj számára.

A madarak közül él itt réti sas, fehér és fekete gólya, fekete harkály, nagykócsag, vörös gém, cigányréce. Említhető a réticsík, a keresztes vipera, a csíkos hátú vizisikló, a mocsári teknős, mezei és csalitjáró pocok, nagypele, nyuszt és vidra. A vidéken szép számban fordul elő őz, gímszarvas, vaddisznó. A gerinctelenek közül 33 védett fajt tartanak nyilván.

A város Somogy-megye északnyugati részén, a Belső-Somogy középtájhoz tartozó Marcali-hát keleti oldalán terül el. Egy pontjának (Tóth Ágoston térképész mellszobra) földrajzi helyzete pontosan meghatározott: szélességi kör = 46o _4 46", hosszúsági kör = 17o 24 38". A települést észak-déli irányban átszelő 68-as út jelentôs tranzitforgalma mellett, keletről (Öreglak felől) és nyugatról (Zalakomár felől) is megközelíthető: Az autóbusz-pályaudvarról 80-nál több helyközi és 6 helyi járat indul el naponta. Átszállás nélkül elérhető pl. Budapest, Győr, Baja, Mohács és kétféle útvonalon is Kaposvár. Vasúton napi 6 járattal a 15 km-re levő Balatonhoz, ugyanennyivel Somogyszob felé utazhatunk.

 

 

 

 

 
Készítette: Vágó Zoltán ©2004