Környezet

A környék éghajlata átmeneti jellee, a nedves kontinentális éghajlatot mediterrán és óceáni hatás befolyásolja. A csapadékmennyiség az országos átlagot valamivel meghaladja, míg a napfénytartam ennek alatta marad. Az észak-déli nyitottság következtében gyorsan változhat az időjárás. A vidék folyóvizeinek végcélja, a Balaton.

A város déli felén - a dombokról lejőve - a Kátyú fut keresztül, míg eléri a Sári-csatornát. az északabbra csordogáló kis patakok Gombai-vízfolyás (Szent János-árok) néven együtt szaladnak bele a Marcali-Víztározóba. A várostól keletre folyik a Sári-csatorna és a Boronkai-patak. melyek több halastón és a víztározón át - később egyesülve - torkollanak a Nyugati-övcsatornába. Az Ángus (a régi Forgách-kastély valamikori parkja) mellett található a település egyetlen forrása.

A helyben fúrt kilenc kút egyike sincs ma hasznáIatban, mert vasas, metángázos vizüket nem javítja tisztítómű. Két melegvizes kútjából csak az egyik működik, amely a Mikszáth Kálmán Utcai Általános Iskola uszodájához szolgáltat vizet.

A határ 30%-a erdő, ennek nagyobb része mageredetű és sarjerdő. A dombvidéken tölgy, hárs, gyertyán, bükk és vadcseresznye él. Közepesen fejIett cserjeszintje alatt szúrós csodabogyó, lednek, májvirág, szellőrózsa, medvehagyma, borostyán és sárga árvacsalán is előfordul.

A homokvidékeken az erdő főleg kocsányos tölgyből áll, ehhez többnyire hárs és néha gyertyán társuI. Cserjeszintjében a galagonya, a csíkos kecskerágó, a mogyoró és a kökény, míg lágyszárújaiból a gyöngyvirág, a salamonpecsét, a kiráIynő gyertyája és a szálkaperje említhető.

A berket az égerlápok, fűzlápok, rétlápok uralják. A lombkoronaszintet éger, kőris, nyír és rekettyefűz foglalja el. A cserjék között (a rekettyefűzön kívűl) a kutyabenge, a veresgyűrű som és a kányabangita a leggyakoribb. Gyepszintjén mocsári páfrány, szálkás pajzsika, többféle sás és sárga nőszirom talál élőhelyet.

A várostól délkeletre fekvő - mintegy 8.000 hektáros - terület Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet néven 1991-ben került hatósági védelem alá. Kezelési joga a Somogy Természetvédelmi.Szervezet hatáskörébe tartozik. A környezeti adottságok változatos élőhelyet biztosítanak szinte a Somogyra jellemző valamennyi állatfaj számára.

A madarak közül él itt réti sas, fehér és fekete gólya, fekete harkály, nagykócsag, vörös gém, cigányréce. Említhető a réticsík, a keresztes vipera, a csíkos hátú vizisikló, a mocsári teknős, mezei és csalitjáró pocok, nagypele, nyuszt és vidra. A vidéken szép számban fordul elő őz, gímszarvas, vaddisznó. A gerinctelenek közül 33 védett fajt tartanak nyilván.

A város Somogy-megye északnyugati részén, a Belső-Somogy középtájhoz tartozó Marcali-hát keleti oldalán terül el. Egy pontjának (Tóth Ágoston térképész mellszobra) földrajzi helyzete pontosan meghatározott: szélességi kör = 46o _4 46", hosszúsági kör = 17o 24 38". A települést észak-déli irányban átszelő 68-as út jelentôs tranzitforgalma mellett, keletről (Öreglak felől) és nyugatról (Zalakomár felől) is megközelíthető: Az autóbusz-pályaudvarról 80-nál több helyközi és 6 helyi járat indul el naponta. Átszállás nélkül elérhető pl. Budapest, Győr, Baja, Mohács és kétféle útvonalon is Kaposvár. Vasúton napi 6 járattal a 15 km-re levő Balatonhoz, ugyanennyivel Somogyszob felé utazhatunk.