a városról

történelem
környezet
térkép
képek
linkek

Hírek

városi hírek
sajtó szemle
marcali.hu
városi TV
archívum

Közigazgatás

önkormámyzat
oktatás
közművek
egyházak
statisztika
politika

Kultúra

műv. ház
Baglas E.
Calypso kórus
Marcato E.
Bernáth ház
múzeum

Sport

sportcsarnok
fürdő
kézilabda
labdarugás
bírkózás
sakk
szabadidő

Egészségügy

Városi Kórház
háziorvosok
fogorvosok
gyógyszertárak
állatorvos

Szolgáltatás

közlekedés
szállás
vendéglátás
kereskedelem

Internet

e-mail tár szolgáltatók

 

sajtó szemle

Amikor elkezdtem a portál szerkesztését, az akkor még létező Marcali Hírek internetes megjelentetése volt a cél. Az újság azóta megszünt, (tartalma az archívumban kereshető!) ezért elkezdtem keresni a napilapok internetes oldalain a marcaliról szókó írásokat. Ezen az oldalon teszem közzé, az általam talát cikkeket. Természetesen mentem a portál archívumába is!


Somogyi Hírlap - 2004.04.30

Somogyban A–Z-ig

Marcali – Tegnap a Bernáth Aurél Galériában Járási Ildikó iparművész munkáiból nyílt kiállítás. A tárlatot Kostyál László művészettörténész nyitotta meg. A nagykanizsai művésznő kiállítása május 18-ig látogatható. (ve)


Marcali – Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázisról szervezett tájékoztatót a marcali munkaügyi kirendeltség a munkáltatók részére. Az érdeklődés nagy volt, csaknem hatvanan érkeztek a kirendeltség illetékességi területéről. A munkáltatókat elsősorban a bejelentés módja, helyszíne és formája érdekelte. (ve)


Marcali – A megyei Tálentum tanulmányi versenyről az országos döntőbe jutott magyar irodalomból a marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium három tanulója is: a 11. osztályos Kisdörnyei Nóra, a 12. osztályos Golodjuk Vita és a szintén 12. osztályos Horváth Gergely. (ve)


Somogyi Hírlap - 2004.04.30

Angyalbőrben békeidőben

Jó napot kívánok, egy tankot kérnék! – Sajnos azt most rögtön nem viheti el, előbb töltsön ki egy rendelési lapot! Viszont nagyszerű gulyáságyúink vannak! A párbeszéd nem egy Rejtő-regényből való, hiszen a magyar honvédség kiárusítja feleslegesnek minősített készleteit. Az ország egyik legkülönlegesebb boltja Marcaliban található.

A hölgyeken is jól mutat a katonai zubbony. Fegyvereket azonban nem árusítanak

Meglehetősen nagy székely kapun lehet belépni a honvéd katonai használtcikk-bolt bejáratához. A nyitáskor még az eladók sem gondolták volna, hogy a díszítő funkció mellett másféle haszna is lesz ennek a hatalmas kapunak. A nyitáskor ugyanis vagy háromszázan tülekedtek a katonai holmikért, s volt, aki még a jeges esőben is alatta töltötte az éjszakát, csak hogy előbb jusson gyalogsági ásóhoz meg egy pár alig használt csizmához. Bonevácz Ferenc boltvezetőtől megtudtuk: eredetileg három eladóval állták a vásárlók rohamait, de hamar duplájára kellett emelniük a létszámot.

– A hihetetlen érdeklődés az ország egyetlen olyan boltjának szól, ahol az utcáról belépve bárki vásárolhat a honvédségnél elfekvő készletekből és használt holmikból. A január végi nyitás óta 35 millió forintos forgalmat bonyolítottunk le, és több mint ötezer számlát állítottunk ki. Mindent elárul a honvédségi felszerelések iránti érdeklődésről, hogy az első hetekben a délután hármas zárás helyett este nyolckor rendőri segítséggel tudtuk bezárni az üzletet.

A tülekedés azóta csökkent ugyan, de egy esős kedd délután is bőven akad szemlélődő az ÁPV rt által tulajdonolt boltban. A bemutatóteremben falra ragasztott csajka és egy komplett katonai étkészlet mellett nagy teljesítményű aggregátorok és egy álcahálóról lelógó petróleumlámpa gerjeszti a vásárlókedvet. Az üzletben aztán katonás rendben sorakoznak a surranók, a nosztalgiára csábító világoskék mackófelsők, de még egy 150 ezer forintos légvédelmi tüzértávcsőre is van érdeklődő, amellyel állítólag 6000 méter magasságig még a gombostű is kiszúrható.

– Kerestek tankot és fegyvereket is, de azokat itt nem árusítunk – mondta az üzletvezető. – Ha valakinek ilyenre fáj a foga, akkor kitölt egy rendelési lapot, amelyet továbbítunk a központba. A speciális besorolású haditechnikai eszközöket legtöbbször versenyeztetés útján, pályázattal és árveréssel értékesítjük. Emellett naponta kerülnek fel a kívánságlistára extrém kérések a hegymászófelszereléstől a lónye-regig.

A honvédségi kincsekre amúgy nemcsak magánemberek, hanem közületek és önkormányzatok is pályáznak. Schieber Józseftől, a honvédelmi tárca elektronikai, logisztikai és vagyonkezelő részvénytársaságának sajtóreferensétől megtudtuk: a regisztrált vevőkörük hatvan százalékát cégek, negyven százalékát magánszemélyek teszik ki.

– Ez az arány azonban egyre inkább a magánemberek felé tolódik el. A marcali üzletben ugyanis számtalan, a polgári életben is remekül használható ruhaneműt, használati eszközt és műszaki berendezést értékesítünk. A vadászok, a horgászok és a különféle mesteremberek az overallokat, a nadrágokat, a kabátokat, a hálózsákokat; az önkormányzatok, az iskolák, a vállalatok inkább a sátrakat, az álcahálókat, meg a gulyáságyúkat viszik.

Mindezt tanúsítván a marcali üzlet udvarán ottjártunk-kor mindössze egyetlen gulyáságyú árválkodott. A többit már elvitték az utánfutókkal együtt. Persze az utánpótlás nem várat sokáig magára, ahogy az üzlet polcait is mindig „feltöltik” a három raktárból. Az elsőben mindjárt különleges látványt nyújt a plafonig érő ágybetétoszlop, a háromezer becsomagolt rohamsisak és a hálózsákhegyek. A második a műszerészek paradicsoma, hiszen a tápegységek, aggregátorok sorát csak némi álcázófesték szakítja meg. Az utolsó raktárhelyiségben ezernyi bakancs, csizma, ing és kabát mellett még zokni és legénységi alsó is kelleti magát. Utóbbit potom ötven forintért vesztegetik. Nem csoda, hogy a retro vonzotta fiatalok mellett gyakori vendégek a kisnyugdíjasok is a honvédségi divatáruk legautentikusabb üzletében.

Takács Zoltán

Divat és szükséglet

A leggyakoribb vásárlók a tizenévesek és a nyugdíjasok. A fiatalok szerint sosem megy ki a divatból a katonaholmi, ezért sokan több váltás gyakorlót is elvisznek. Az idősek körében a legkedveltebb árucikk az ásó, amely a kerti munkában jó szolgálatot tesz. Sokan Budapestről utaznak le két törülközőért és egy kesztyűért, kihasználva az ingyenes közlekedés lehetőségét.

Tetőtől talpig tízezerért

Egy elnyűhetetlen surranó két- és háromezer forint közötti áron beszerezhető, a terepszínű gyakorlónadrág ára sem éri el az ezer forintot. Az ing háromszáz forintból megúszható, s rá a legjobb minőségű kabát ára is háromezer forint alatt marad. Már csak egy sapka hiányzik pár száz forintért, s némi kiegészítővel együtt is vastagon tízezer forint alatt marad annak a költsége, aki tetőtől talpig angyalbőrbe bújna.

fel


Somogyi Hírlap - 2004.04.23

Somogyban A–Z-ig

Marcali – A tűzoltóság illetékességi területén 51 önkormányzat lakosonként évi 100 forinttal támogatja a Tűzvédelem Közalapítványt. Az összegeket egy gépezetes tolólétra önrészére gyűjti az alapítvány, ami 25 millió forintba kerül. Eddig ötmillió forint gyűlt össze. (ve)


Somogyi Hírlap - 2004.04.19

Somogyban A–Z-ig

Marcali – A Városi Gyógyfürdő és Szabadidő Központban már március közepétől elkezdődött a felkészülés a május elsejei nyitásra. Javítják a kisebb-nagyobb hibákat, tisztítják és folyamatosan töltik fel a medencéket. A zöldterületek karbantartása is megfelelő ütenmben halad előre.(ve)


Somogyi Hírlap - 2004.04.19

Kórházterápia 1,8 milliárdért

2400 négyzetméteres új épülettel szeretnék bővíteni és korszerűsíteni a marcali kórházat. Az egészségügyi intézmény felújítása 1985 után a sebészeti, a röntgen és az intenzív osztály megépítésével indult, majd a régi épületek lebontásával és a patológiai rész átadásával folytatódott. 1995-ben befejeződött a kastélyépület felújítása is.

– A korszerűsítés következő ütemében 1,7 milliárd forint értékű beruházást tervezünk – mondta Sütő László polgármester. – Ebből 1 milliárd 602 millió forint címzett állami támogatás, 178 millió forint pedig a saját erő. Ez utóbbit a Lengyeltótiban jelenleg kórházként működő kastély eladásából kívánjuk előteremteni.

Az új épületet a jelenlegi parkoló helyén építenék fel, úgy, hogy függőfolyosó köti majd össze a sebészeti osztállyal. Ebben az új szárnyban kapnának helyet a műtők és a szülészet-nőgyógyászati osztály. A kastélyépületbe a Lengyeltótiban működő osztályokat költöztetnék be. A felújítás része egy új portaépület, valamint a parkosítás és a parkoló. A tervek készen vannak, reményeik szerint hamarosan kiírhatják a pályázatot a kivitelezésre, és szeptember táján elkezdődhet az építkezés. A rászorulók előreláthatólag 2006 harmadik negyedévétől vehetik használatba a kórház új épületét.

Kerner Krisztina


Somogyi Hírlap - 2004.04.16

Távozott a Mustang-vezér

Munkásgyűlést tartottak tegnap a Mustang Marcali Rt-nél. Thomas Strutz, az igazgatóság elnöke bejelentette: Baranyai Ákos, a cég vezérigazgatója 12 év után távozik a vállalat éléről.

Thomas Strutz utalt azokra a változásokra, amelyek már megkezdődtek a cégnél és végső soron azt eredményezik, hogy a marcali üzem eddigi feladatköre – ami zömében bérmunka volt – a jövőben teljes vállalati tevékenységgé fejlődik. Ennek keretében a Mustang Részvénytársaság már ettől az évtől kezdve az önállóság útjára lép, beleértve az importot, az exportot és az egyéb eladások kezelését is.

Baranyai Ákos vezérigazgató, aki áprilisban töltötte be 61. életévét, ezt az alkalmat felhasználva fordult az igazgatóság elnökéhez a kéréssel, hogy feladatait egy új csapatnak adhassa át. Ő maga – mint lapunknak elmondta – a jövőben több időt kíván családjának szentelni és kedvteléseivel foglalkozni. Bár az igazgatóság szándékai szerint még évekig szívesen dolgozna együtt Baranyai Ákossal, kéréséhez hozzájárult.

A Mustang cég vezető helyen áll a világ farmerpiacán. A marcali gyárban évente több mint egymillió nadrág készül, s azok a világ szinte minden országában kaphatóak. A somogyi üzem több mint 300 embernek ad munkát.

Fábos Erika


Somogyi Hírlap - 2004.04.14

Vonzza Bize a fiatalokat

Mintegy 2 millió 200 ezer forint jut az idei költségvetésből a városrészi önkormányzatoknak. A Bizére eső több mint 500 ezer forintot a település szépítésére fordítják, hiszen Bize Marcali déli bejárata a 68-as úton. A boltot tavaly tatarozták, most rendbe teszik az udvart. Szükség van a kultúrház külső-belső karbantartá-sára, s a parkban is fel kell újítani a játszóteret. Tavaly elmaradt, most várhatóan kijavítják a temető kerítését is. Bize készül hagyományos rendezvényeire: a nyári falunapra, majd az idősek világnapjára és a karácsonyi műsorra.

Varga László, a városrész képviselője elmondta: a virágosítással és a parkosítással még várni kell. Túrják-fúrják a falut, most építik ki a szennyvízcsatorna-hálózatot. Igen fontos beruházás ez, mintegy 86,5 millió forintba kerül. Ebből csaknem 21,5 millió a saját forrás. A költségek 75 százalékára a marcali önkormányzat négy helyről kapott támogatást. Bizén 1788 méternyi csatorna, két kilométer nyomóvezeték és egy átemelő épül. A hálózatra 138 ingatlant kötnek rá. A csatornarendszert augusztus végére kiépítik.

– Ígéretes fejlődésnek indult a településrész – mondta a képviselő. – Vonzerejét bizonyítja, hogy egyre több fiatal család költözik ide. A gáz, a víz, a telefon és most a szennyvízcsatorna kiépítése után szeretnék, ha lenne kábeltévé is. S elkészül a kerékpárút, így Bize vendégváró, szép városrész lesz. Akik dél felől jönnek, elmondhatják, hogy városba érkeztek, ahogy a tábla is jelzi: Marcali-Bize.

Vigmond Erika

fel


Somogyi Hírlap - 2004.04.09

Megmozgatják a csecsemőket

Marcaliban a nevelési tanácsadó központ felvállalta az egy évnél fiatalabb kisbabák neurohabilitációját is. Ez a korai fejlesztéshez tartozó terápia az akaratlan, elemi mozgássorozatot fejleszti. Eddig a kismamák Kaposvárra, illetve Pécsre vitték gyermeküket, ha a háziorvos mozgástréninget javasolt.

Gergőné Babina Jusztina, az intézmény vezetője elmondta: minden feltétel adott a központban. Még a vízben mozgatásra is van lehetőség a speciális hidroterápiás szobában. A szülők hetente hozhatják kisbabájukat, és szakember segít a megfelelő fejlődésben. Harangozó Renáta neurohabilitációval is foglalkozó gyógytornász hozzátette: ez az egyik legkorábban elkezdhető terápia. A koraszülöttektől kezdve két-éves korig alkalmazható. A gyakorlatokat az anyukák is megtanulják, így otthon is elvégezhetik.

A központ még csak most kezdte el a csecsemők korai fejlesztését, és már hat kisbabájuk van egytől hat hónapos korig. Ennél várhatóan több lesz, hiszen az intézmény a marcali mellett a fonyódi és a lengyeltóti kistérségnek is ellátást nyújt. Összesen harminc önkormányzat szakszolgálatát látja el.

Vigmond Erika


Somogyi Hírlap - 2004.04.09

Új törvény csenget a kisiskoláknak

A gyereklétszám csökkenése és a pénzhiány végveszélybe sodorta a falusi kisiskolák többségét. A kistelepüléseken működő oktatási intézmények felére kerülhet lakat azért, mert az önkormányzatok nem tudják már tovább húzni a nadrágszíjat. De az új törvény is kemény: ahol 50 százalék alatti a kihasználtság, nem kaphat a falu önhiki-támogatást.

Nagyszünet a tapsonyi iskolában. Hogy egy teremben elfér az összes tanuló, sokba kerül a falunak

A kis falusi önkormányzatok ellehetetlenülésének egyik oka az intézmények alacsony kihasználtsága. Főként az ezer lélekszám alatti településeken okoz gondot egy-egy oktatási vagy szociális intézmény fenntartása. Utóbbiakat ezeken a helyeken szinte mindenütt megszüntették már, az iskolájukhoz azonban többségében ragaszkodnak a falvak. Annak ellenére is, hogy egészen szélsőséges példák is bizonyítják: az iskola fenntartása szinte ellehetetleníti a falu működését.

Akad Somogyban olyan iskola is, ahol tizenkét diákra három pedagógus jut, és olyan szomszédos települések is léteznek, ahol alig öt kilométeren belül működik 40 százalékos kihasználtsággal két általános iskola, ahelyett, hogy fele költséggel és dupla hatékonysággal közösen tartanának fenn egyet a szomszédok.

Ez az önkormányzatoknak még úgy is egyre nagyobb teher, hogy az oktatási normatívák folyamatosan növekedtek. Az érintett falvak nagy része ugyanis önhibáján kívül hátrányos helyzetű lenne, az új törvény szerint azonban csak az a falu juthat hozzá ehhez a segítséghez, ahol az oktatási intézmény kihasználtsága legalább ötvenszázalékos.

Nemesdéden 36 diák jár az alsóba. A felsőt már négy évvel ezelőtt megszüntették. Halászi Attiláné, a település polgármestere elmondta: 52 millió forintba kerül az iskola, és tavaly 13 millióval kellett kiegészíteni az államnak a költségvetést annak érdekében, hogy a falu legalább a kötelező feladatait el tudja látni. Az intézmény kihasználtsága jelenleg 48 százalék körüli, amennyiben szeptembertől nem lesz legalább 50 százalékos, 13 millió forintnak kell búcsút mondani, amit egyelőre el sem tudnak képzelni.

Somogyszilban 17 millió forintról mondtak le a falusiak önként. Ennyit tesz ugyanis hozzá az önkormányzat az iskola működtetéséhez. Éppen emiatt fejlesztésre semmi nem jut. Sámoly Endre, a falu polgármestere egy évvel ezelőtt ezért azt javasolta, hogy inkább szüntessék meg az intézményt és a gyerekeket járassák az öt kilométerrel arrébb működő igali iskolába. A falugyűlés azonban másként rendelkezett. A szülők egyöntetűen az iskola mellé álltak, tehát marad.

Csak összehasonlításképpen: egy Marcali nagyságú városban az állami normatívához diákonként 90 ezer forintot tesz hozzá az önkormányzat. Ugyanez az összeg Tapsonyban tízszeres, vagyis a tapsonyi önkormányzat majd egymillió forintot költ a normatíván felül egy gyerek taníttatására. A különbség elsősorban az iskolák kihasználtságából, illetve kihasználatlanságából fakad.

Somogyban a marcali térség lehet az első, ahol javulhat ez a helyzet. A közigazgatási modell keretében ugyanis mikrotérségenként oktatási intézményfenntartó társulásokat terveznek létrehozni. Sütő László, Marcali polgármestere szerint ez nemcsak gazdasági ésszerűség, hanem ami még ennél is fontosabb: az oktatás színvonalát is javítja majd. Arról van szó ugyanis, hogy racionalizálják az iskolák igazgatását és gazdálkodását, miközben mondjuk három iskola már képes lesz foglalkoztatni egy képzett nyelvtanárt vagy informatikust, amiről eddig a legtöbb helyen éppen a pénzhiány miatt le kellett mondani. Amennyiben a kísérlet sikerül, úgy megmaradhatnak helyben az oktatási intézmények, miközben nem büntetik a fenntartókat.

Fábos Erika

fel


NSZ • 2004. április 8. • Szerző: Szabó Eszter


Marcalitól Tamásiig – kerülő nélkül. Már készülnek a tervek az évtizedek óta hiányzó öszszekötő útra.

Sokan mérgelődtek amiatt, hogy Somogyvárról nem lehet közúton eljutni Gamásra, ha valaki Marcaliból Tamásiba utazik, annak egy 50 kilométeres kerülőt is be kell iktatnia Kaposvár vagy Balatonboglár felé. A két város 60 kilométerre fekszik egymástól. A táv közepéig kényelmesen el lehet autózni, ám Vitya-pusztánál elfogy az út és egy olyan, több mint öt kilométeres szakasz következik, amit nem felejt el az ember, ha csak egyszer is megpróbált időt spórolni ezen a földúton. A falubeliek mindkét oldalon, Gamáson és Vityán is hiába mondják az utazónak, hogy ne is próbálkozzon, sokan mégis elcsábulnak a gondolattól, hogy az ötven helyett csak azt a néhány kilométert kell megtenniük, tehát nekivágnak.

Egyszer a Horn Gyulát szállító autó is átvergődött az úton, és a politikus – aki akkor miniszterelnök volt – azt mondta, azonnal meg kell építeni az összekötő utat. Ez azóta is csak terv maradt. Nyaranta külföldi turisták vágnak neki az útnak, mert nem hiszik el, hogy kockázatos vállalkozásba kezdenek, pedig a traktorok vágta nyomvályúkban akár el is akadhat az autó, esős időszakokban pedig áthatolhatatlan sártengerré válik a földút. Így lesz tehát a Marcali és Tamási közti távolság 60 kilométer helyett biztonságos körülmények között 110 km.

Most a Somogy Megyei Állami Közútkezelő Kht. Munkatársai lehetőséget látnak a több évtizedes elképzelés megvalósítására, és a tervek elkészíttetése után pályáznak is rá.

– A tervekre megvan a pénzünk – mondja Szabó Tibor, a somogyi közútkezelő igazgatója. – Attól függ az építkezés kezdete, hogy mikor nyerünk hozzá pénzt, de bízunk benne, hogy ez az álom a következő években megvalósul. Az idén év végére elkészülnek a tervek, aztán az engedélyeztetési eljárás következik, és csak azt követően lehet pályázni. Reméljük, hogy addigra már lesznek olyan pályázatok is, amelyek utak építésére is vonatkoznak, és nem csak azok felújítására. Ezek szerint a 2006-os év elején állami támogatással vagy uniós pénzből kezdődhetne meg a kivitelezés.

Most a közvetlenül a Balaton partján húzódó 7-es főút és a vele párhuzamosan futó, Kaposváron áthaladó 61-es főút között a térképre ránézve is hiányzik a Tamásit Marcalival összekötő út, a két főút között 50 kilométernyi a távolság. Látható az is, hogy merőlegesen, vagyis észak–déli irányban alig 15 kilométerre egymás mellett párhuzamosan épültek utak, ez a somogyi domborzati viszonyok miatt alakult így.

Egy kicsit előrébb tartanak a közutasok ugyanazon a Marcali–Tamási útvonalon, ahol a 67-es főutat szintén földút, illetve az erdészet útja köti össze Fiaddal. Ez a szakasz legalább járható, de természetesen itt is meg kellene építeni a közutat. Az öt kilométeres összekötő út tanulmánytervei már elkészültek, így, ha lesz rá pénz, már a jövő év elején elkezdhetik az útépítést. Tehát még ezt a rövidke szakaszt is meg kell pályázni, hogy egyenes út kösse össze a két várost.

Somogyvár polgármestere sokat vár az útfejlesztéstől:

– Vityapusztán elsősorban romák élnek – mondja Móring József Attila –, s azt remélem, ha megépül az út, már nem lesznek elzárva a világtól, és több lehetőségük lesz, hogy munkát találjanak. Másrészt többen jöhetnek majd el Tamásiból, és a környék tőlünk alig néhány kilométerre fekvő településeiről a Szent László-napokra, és a nevezetességeinket meglátogatni. Emellett az összekötő út gazdasági fejlődést is hozhat.

A somogyi közútkezelőnél közben több pályázatot is készítenek és nyújtottak már be az Európai Unió útfelújítását segítő pályázatára. A dél-dunántúli régióban 4,6 milliárd forintot költhetnek utakra. A tervek szerint pályázati pénzből egy 4,3 kilométeres szakaszon Somogyvár térségében átalakítanák és felújítanák az utat. Ezt a pénzt azonban útépítésre nem lehet költeni, tehát ezért kell még mindig néhány évet várni, amíg Marcaliba Tamásiból kerülő nélkül el lehet majd jutni.

fel


Somogyi Hírlap - 2004.04.08

Önellátóak a városrészek

Kétmillió 200 ezer forint jut Marcaliban a városrészek működésének támogatására a költségvetésből. Ebből az összegből idén Bo-ronka 840 ezer forintot, Gyóta-puszta 230 ezer forintot kapott.

– Az önkormányzati pénz csak kiadásaink egy részét fedezi – mondta Fábos Tibor, a boronkai városrész önkormányzati képviselője. Tavaly közel 600 ezer forint támogatás érkezett magánszemélyektől, s kétmillió forint értékű társadalmi munkával segítették a kultúrház vizesblokkjának felújítását.

Ebből a három forrásból fedezik idén is a városrész fejlesztésének költségeit. Játszótér építését tervezik, ez négymillió forintba kerül. Az összeg felét támogatásból, a másik felét önerőből teremtik elő. – Félmillió forintot költünk a falunapra, s egy könyvet is megjelentetünk Boronka történetéről. Az utóbbihoz a részönkormányzat 600 ezer forinttal járul hozzá. Egy fotókiállítást is szeretnénk létrehozni a házaknál föllelhető régi fényképekből. A klubkönyvtárban pedig internetes hozzáférést biztosíthatnánk a városrész lakóinak.

A gyótapusztai részen is klub létrehozását tervezik, ennek bázisát a nyugdíjasok adják, de mindenki előtt nyitva áll. A hagyományos falunapot kulturális rendezvényekkel bővítik. Tervezik a ravatalozó tetejének a felújítását és a bolt előtt parkoló kialakítását is. A beruházások elfogadásáról a részönkormányzat áprilisi ülésén döntenek.

Kerner Krisztina

fel


Somogyi Hírlap - 2004.04.03

Somogyban A–Z-ig

Marcali – Az elmúlt 4 évben átlagosan 200 óvodás iskolaérettségi vizsgálatát végezték el a nevelési tanácsadóban. A gyerekek nagyobb része óvodában maradt, csaknem 80 kisgyereket írattak iskolába. Szakértői bizottság elé tavaly 32, négy évvel ezelőtt pedig 22 gyereket utaltak. (mk)

Marcali – Az önkormányzatok versenyképességének javítása: felkészítés az európai uniós csatlakozásra – címmel 60 órás tanfolyamon vesz részt a kistérség 20 intézményvezetője, polgármestere, jegyzője és önkormányzati dolgozója. A Dél-dunántúli Területfejlesztési Tanács egymillió forinttal támogatja a képzést. (kk)



Marcali – 21 kistérségi település együttesen indul a Sapard-pályázaton, melyet az egységes falukép és az idegenforgalmi vonzerő javítása érdekében írtak ki. Buszmegállóöblök építése, közlekedési és üdvözlő táblák felállítása, információs térkép, padok, hulladékgyűjtők és virágládák kihelyezése szerepel a programban. (kk)

fel

 


 

 

 
Készítette: Vágó Zoltán ©2004