a városról

történelem
környezet
térkép
képek
linkek

Hírek

városi hírek
sajtó szemle
marcali.hu
városi TV
archívum

Közigazgatás

önkormámyzat
oktatás
közművek
egyházak
statisztika
politika

Kultúra

műv. ház
Baglas E.
Calypso kórus
Marcato E.
Bernáth ház
múzeum

Sport

sportcsarnok
fürdő
kézilabda
labdarugás
bírkózás
sakk
szabadidő

Egészségügy

Városi Kórház
háziorvosok
fogorvosok
gyógyszertárak
állatorvos

Szolgáltatás

közlekedés
szállás
vendéglátás
kereskedelem

Internet

e-mail tár szolgáltatók

 

sajtó szemle

Amikor elkezdtem a portál szerkesztését, az akkor még létező Marcali Hírek internetes megjelentetése volt a cél. Az újság azóta megszünt, (tartalma az archívumban kereshető!) ezért elkezdtem keresni a napilapok internetes oldalain a marcaliról szókó írásokat. Ezen az oldalon teszem közzé, az általam talát cikkeket. Természetesen mentem a portál archívumába is!


Somogyi Hírlap - 2004.01.31

Katonai turkáló Marcaliban

Nincs új a nap alatt. Ami külföldön beválik, az nálunk is sikeres lehet. Ennek köszönheti létét az első katonai butik vagy inkább turkáló, amelyet Marcaliban nyitottak meg. A honvédségtől leselejtezett, illetve a katonaság által már nem használt cikkek értékesítését a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Részvénytársasága végzi. A Marcaliban nyitott boltban van használt ruházat, élelmezési és műszaki cikk, hálótermi felszerelés, optikai eszköz és sok minden más. Aki nem talál magának kedvére valót, nem kell elkeserednie, hiszen az árukészlet folyamatosan változik, a frissítésről pontos információt lehet szerezni a HM EI honlapján. A társaságot a honvédelmi miniszter a volt elektronikai igazgatóság bázisán alapította 11 évvel ezelőtt. Azóta sokat fejlődött, ma már legalább 150 féle tevékenységet végez. A társaság gazdasági stabilitását erősíti, hogy az alapító az évente képződött eredmény után nem tartott igényt osztalékra, azt fejlesztésre költhették. Ennek is köszönhető, hogy az rt saját tőkéje az alapítás óta több mint ötszörösére növekedett. A katonai használtcikk-boltban mindenki vásárolhat, magánszemélyek is, hiszen éppen ez az ügyfélkör az, amely ma már a teljes forgalom 40 százalékát teszi ki.


Somogyi Hírlap - 2004.01.29

X. Hajdu László kispályás labdarúgó-torna

Megismételve egy évvel ezelőtti sikerét, az idén is a Balatonkeresztúr-Balatonmária-fürdő csapata nyerte a Marcaliban rendezett kétnapos jubileumi X. Hajdu László jótékony célú kispályás teremlabdarúgó-emléktornát.

A 19 csapat – egy benevezett nem érkezett meg – négy csoportba osztva kezdte meg a két napon át tartó csatározásokat, Marcaliban a városi sportcsarnokban. Az állva maradt 16 alakulat innentől kezdve már egyenes kieséses rendszerben folytatta tovább a játékot. Egyetlen kivételtől eltekintve általában az esélyesek jutottak a legjobb 8 majd a 4 közé. Az elődöntőbe jutásért a hajdani marcali ifjúsági csapatból összeállt Szesztilalom együttese elbúcsúztatta a fiatalok alkotta Enyingi VSE-t. Végül megismétlődött a múlt évi döntő, melyet a Kesztyűs Étterem és a Balatonkeresztúr–Balaton-mária felnőtt gárdája játszotta. Az 1–1-es döntetlen után a 7 méteresek döntöttek a Balaton-parti együttes javára, így a Kesztyűs Étteremnek – akárcsak az elmúlt 2 évben – meg kellett elégednie a második hellyel. A publikum igazán nem panaszkodhatott meccshiányra, miután két nap alatt 51 találkozót játszottak.

A végeredmény: 1. Balatonkeresztúr–Ba-latonmáriafürdő felnőtt csapata. 2. Kesztyűs Étterem (Marcali), 3. Szesztilalom (Marcali) és Balatonberény.

A X. Hajdu László jótékony célú kispályás labdarúgó-emléktorna legjobb mezőnyjátékosának Borbély Zsoltot (Kesztyűs Étterem), legjobb kapusnak pedig Varga Róbertet (Szesztilalom, Marcali) választották. A gólkirályi címet Nagy Csaba (Balaton-keresztúr–Balatonmáriafürdő felnőtt csapata) hódította el 10 találatával. A legsportszerűbb csapat a Kesztyűs Étterem lett.

Ivusza

fel


Somogyi Hírlap - 2004.01.26

Csábító a piaci forgatag

Több mint ötezer négyzetméteren – ez a fedett és a szabadtéri piac együtt – várják minden pénteken s havonta a vásárnapon az árusok a vásárlókat. A piacot átlag háromezren látogatják. Arról kérdeztük a marcaliakat: miért szeretnek piacra járni?

Balogh Miklósné, a munkaügyi kirendeltség vezetője: – Alkalmi piacjárónak számítok. Elsősorban a munkaidő miatt jutok ki ritkán. Pedig szeretek piacra járni a hangulat, a zsongás-bongás miatt is. Márciustól novemberig legalább havonta egyszer kimegyek, főleg a palántázás, veteményezés idején. Nem is kifejezetten az árak, hanem a választék miatt. Sokszor a vágott virágokat is ott veszem meg, amit a temetőbe szánok. Mivel magunk is termesztünk zöldséget, gyümölcsöt, inkább csak olyasmit vásárolok, amit nem tudunk előállítani.



Fehér János nyugdíjas: – Már akkor is jártam a piacra, mikor még a Szegedi utcában volt. Harminc év alatt egyfajta életritmussá vált, hogy péntekenként oda menjek a feleségemmel együtt. Amíg ő válogat a portékákból, én jó hurkát s kolbászt veszek. Ez hozzátartozik a piacra járáshoz, mint az is: olyankor összefutok az ismerősökkel, barátokkal, s beszélgetünk. Szeretek őstermelőktől vásárolni, főleg azoktól, akik kiskertjük termésének a javát, a legszebb gyümölcsöt hozzák ide. Arról nem is beszélve, hogy a házi tojásnak nincs párja.



Gombosné Erdei Erzsébet személyzeti főelőadó: – A piacon mindent megvehetek. Olyat is, amit üzletekben nem árulnak; sok az olyan árus, aki a keze munkáját viszi ki, és ilyesmi másutt nem kapható. Szeretek válogatni. A gyakori használatra szánt ruhaneműt a piacon veszem meg a gyerekeknek. Azért hozzáteszem: minőségi, márkás árut, főleg cipőt csak üzletben vásárolok. Az is sokat számít, hogy a kiskertekben megtermelt zöldségféléknek, gyümölcsöknek finomabb az íze, és ha ilyet szeretnék, a piacra megyek vásárolni.



Szántó Sándor nyugdíjas: – Vonzó a piac. Én szeretek kijárni; szinte minden pénteken ott vagyok. Tulajdonképpen azt is mondhatnám, hogy ez egy találkozóhely; ismerősökkel, barátokkal futok össze. Beszélgetünk, egy félórát, iszogatunk vagy éppen eszünk egy jót. Az évek során ismerőssé vált árusokkal is ugyanez a helyzet. Van úgy, hogy akkor is kimegyek a piacra, ha éppen semmit sem akarok vásárolni. Bár az is igaz: a szükséges zöldséget, gyümölcsöt csak a piacon szerzem be. Sőt, kifejezetten egyetlen árushoz járok vásárolni.



Tornainé Molnár Gertrúd művelődésszervező: – Rendszeresen tavasszal és kora nyáron járok piacra. A virágpalántákat, futómuskátlit évek óta ott veszem meg. Bevallom: én inkább a hónap eleji vásárokat szeretem. Akkor jóval nagyobb a kínálat, több az árucikk az igényes kézművesmunkáktól kezdve a nem kommersz kerámiáig. Szeretek nézelődni is, mert a vásári forgatagnak sajátos a hangulata. Édesapám a pénteki piacnak rendszeres látogatója, hiszen akkor érkezik a friss ponty, s abból ő főzi a legkiválóbb halászlét.

fel


Somogyi Hírlap - 2004.01.26

Társulásban a gyermekekért

A Nevelési Tanácsadó, Beszédjavító és Korai Fejlesztőközpont nyújt ellátást a pedagógiai szakszolgálati kistérségi társulás kereteiben a marcali, valamint a fonyódi és a lengyeltóti kistérségnek. Összesen harminc önkormányzat szakszolgálatát látja el nyolc szakemberrel és egy utazó gyógypedagógussal.

A gyógypedagógus egyévi bérét a fogyatékosok közalapítványától nyerte a fejlesztőközpont. Egy év múltán 2006-ig pedig a fenntartó – a marcali önkormányzat – biztosítja a szükséges anyagi fedezetet. A cél az, hogy az intézmény a térségben élő gyermekek számára szakszolgálati központtá váljon.

Gergőné Babina Jusztina, a nevelési tanácsadó vezetője elmondta: ha kell, külső szakembereket is bevonnak, elsősorban a korai fejlesztőmunkába és a helyszíni ellátásnál. Egyrészt beilleszkedési zavarokkal, illetve tanulási nehézségekkel és magatartási rendellenességgel küzdő gyermekekkel foglalkoznak. Ezenkívül logopédiai szolgáltatást nyújtanak, és korai fejlesztést is végeznek. Ez a tanácsadó három fő tevékenysége.

Emellett speciális pedagógiai gondozás is folyik: az ayres és a hidroterápia. Olyan feladatokat is ellátnak, amelyek kifejezetten pályázati támogatásból oldhatók meg. Ha tehát eredménytelen a pályázat, akkor nem indítják el a szolgáltatást. Ilyen babysitter-szolgálat, amit már három éve igénybe vehetnek, az ötödik éve működő szülői tanfolyam, valamint a gyógyúszás. A múlt évben csaknem ezerkétszáz gyermeket vizsgáltak meg a térségben. Közülük ötszázhatvan szorult valamilyen gondozásra részben Marcaliban, részben a vidéki óvodákban, iskolákban az utazó gyógypedagógus és logopédus által.

Főleg a nevelési tanácsadásra, a pszichológiai és pedagógiai gondozásra szoruló gyermekek száma nagy. A tanácsadó vezetője hozzátette: a problémás gyerekek, illetve fiatalok (tizennyolc éves korig) számának a növekedése miatt a jelenlegi szakembergárda lassan már kevésnek bizonyul. Így több feladatot már nem tudnak vállalni.

fel


Somogyi Hírlap - 2004.01.26

Kerekes székkel akadálytalanul

A fogyatékkal élő emberek társadalmi életben való részvételének, beilleszkedésének elősegítése végett 2005. január 1-jétől a közintézmények megközelítését, a szolgáltatások igénybevételét mindenkinek elérhetővé kell tenni. Az épületeket akadály-mentesíteni kell, hogy minden fogyatékkal élő bejusson. Marcaliban a könyvtár és a sportcsarnok épülete részben megfelel e követelménynek, hiszen a közlekedést megoldották, de a problémamentes használat feltételei még hiányosak. A mellékhelyiségeket, öltözőket át kell alakíttatni, hogy kerekes székkel is elérhetőek legyenek. A város többi intézményében egyelőre csak tervezik az átépítést.

– A Noszlopy és a Mikszáth utcai általános Iskola, a Berzsenyi gimnázium és a szőcsényi szakközépiskola akadálymentesítésének terveit már készítik – mondta Nagyné Gelencsér Éva, a városfejlesztési iroda vezetője. – Phare-pályázaton próbáljuk elnyerni az ehhez szükséges öszszeget. A négy iskolához 50 millió forint kell. A polgármesteri hivatal, az egészségügyi intézmények, az óvodák, bölcsődék s a kultúrház szolgáltatásainak igénybevételét is biztosítani kell, s ez akkora anyagi teher, hogy önerőből a város nem tudja elvégezni. Ezért kell minél több pályázati pénz; csak a városháza közlekedésének a kiépítése 15 millió forintba kerül.

A kórház és szolgáltatásai részlegesen elérhetőek, az épületben van kerekes székkel is igénybe vehető lift. Néhány osztályra, rendelőbe azonban így még nem tudnak eljutni. A város egyéb, ügyfélfogadással is foglalkozó intézményei közül a posta és a munkaügyi hivatal már elvégezte az átalakításokat, így bárki számára elérhetőek a szolgáltatásai. A bankok, a biztosítók és egyéb, nem városi kezelésben levő intézmények pedig maguk kötelesek megteremteni az akadálymentes közlekedést a fogyatékkal élőknek.

fel


Somogyi Hírlap - 2004.01.26

Somogyban A–Z-ig

Marcali - Hasznosítják a fenyőt. Hagyományosan a karácsonyfákat vízkeresztkor – azaz január 6-án – bontják le. Vannak azonban olyanok is, akik addig várnak, amíg a tűlevelek hullani nem kezdenek. Így fordulhat elő, hogy Marcaliban még mindig tesznek fenyőfát a szemeteskonténerek mellé. A Rumpold kft folyamatosan szállítja a fákat a hulladéklerakó telepre. Eddig 50 köbméternyi fát gyűjtöttek össze Marcali területéről. A telepen a fenyőfát aprítják, s újrahasznosítják olyan olajos komposztálóban, ahol a baktériumoknak az olaj lebontásához szerves anyagra is szükségük van. Ezt a szerves anyagot adják a fenyőfák. (ve)

Marcali - Csaknem hatvannal lett kevesebb egy év alatt Marcali népessége. 2003-ban kétszázötvenheten költöztek el a városból, míg a beköltözők kevesebben, 189-en voltak. A népességszámot a születés és halálozás aránya is formálja. A százhatvanhárom marcali halálozással szemben csak 89 csecsemő született. Így most 12 540 lakosa van a városnak. (ve)

Marcali. Hattal csökkent a válások száma tavaly Marcaliban; a városi bíróságon 25 esetben választottak szét házaspárokat. Ezzel szemben nőtt a házasodási kedv. Huszonegy párral több esküdött egymásnak örök hűséget. Hatvankettő volt a házasságkötések száma, s tizennyolc pár templomi esküvőt is tartott. (ve)

fel


Somogyi Hírlap - 2004.01.26

Százmillió munkába segítésre

A marcali munkaügyi kirendeltséghez tartozó térségben tavaly átlag 15 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Több mint ötszáz munkavállalót helyeztek el támogatással, s csaknem 220-an vettek rész munkaerő-piaci képzésben. Mintegy 105 millió forintot fordítottak a munkanélküliek segítésére.

– A pályakezdő fiatalokra tavaly sokkal jobban figyeltünk – mondta Balogh Miklósné kirendeltség-vezető. – Az utóbbi évet elemezve úgy láttuk: nemcsak a pályakezdők száma nőtt, nőtt a 45 év fölöttiek körében is a munkanélküliség. Ezért idén velük foglalkozunk kiemelten, s ezt segíti a jogszabályváltozás is. A negyvenöt évesnél idősebbeknél emelték a bértámogatás összegének alsó határát: 50-ről 70 százalékra. A közhasznú támogatásban is jelentős a változás. Ha a munkanélkülit egészségügyi-szociális, művelődési, közoktatási, környezetvédelmi tevékenység keretében foglalkoztatják, akkor a 45 évesnél idősebbek esetén másfél, 50 év felettieknél pedig két évig kérhetik a 90 százalékos támogatást. S annak a munkáltatónak, aki vállalja ilyen munkanélküliek foglalkoztatását, a támogatás már három hónapja munkanélküliként nyilvántartottak esetében is adható. Ezenkívül támogathatják a részmunkaidős foglalkoztatást is. A marcali kirendeltség területén – ötven településen – a 45 évesnél idősebbek száma csaknem 600, ez az összes regisztrált munkanélkülinek körülbelül az egyharmada.

fel


Népszabadság • 2004. január 22. • Szerző: Szabó Eszter

A megszorítások éve Marcaliban
Milliókat próbál az átvilágításokkal megtakarítani a város

A bevételek növelése, a kiadások csökkentése és a rendelkezésre álló pénz hatékonyabb felhasználása – így összegezhető Marcali önkormányzatának idei terve. Ezért a 2004-es költségvetés elfogadása előtt a város csaknem 40 intézményét átvilágítják, mert a vizsgálat eredményétől azt várják, hogy olyan változtatásokat, átalakításokat tudnak majd végrehajtani, amelyekkel egy év alatt a négymilliárd forintos költségvetés két százalékát,70-80 millió forintot lehet megtakarítani.

– A bázisszemléletű finanszírozással szerintünk még legfeljebb egy-két évig finanszírozható a város – mondja Sütő László polgármester. – Ezután azonban olyan helyzet alakulhatna ki, amely súlyos pénzügyi gondokat okozhatna.

Az oktatási intézményeknél a csökkenő gyerekszám indokolja a spórolást. A Mikszáth Kálmán utcai általános iskolában az önkormányzat vizsgálata szerint a jelenlegi 44 ott dolgozó helyett 40-en isképesek lennének ellátni a feladatokat, de a többi iskolánál és óvodánál is szerepel az előterjesztésben a létszámleépítés. Ezekről az elbocsátásokról azonban még nem döntöttek. Az intézmények vezetői ezekben a hetekben gondolják át, hogyan tudják úgy megtartani munkatársaikat, hogy az önkormányzat költségcsökkentő terveinek is megfeleljenek. Az említett iskola igazgatója ezért még nem tudja pontosan, milyen körülmények között indul a következő tanév.

– Annyi bizonyos, hogy minket is érint a változás – mondja Brunner István igazgató. Az már most látszik, hogy szinte elkerülhetetlen a következő tanévtől a mostani 3. és a 4. osztályok összevonása, mert ezekben az évfolyamokban roppant alacsony a gyerekszám.

Az óvodák esetében is a gyerekek számának csökkenése miatt kell számítani változásokra. Emiatt felmerült az egy városrészi – nevezetesen a horvátkúti – óvoda bezárása. Szóba került a mostani két kihasználatlan városi kollégium öszszevonása is.

– A többi szervezeti egységünknél a változtatásokat az indokolja, hogy egyes feladatokat jobban el lehet látni más intézményeknél vagy az intézmények összevonásával – folytatja a polgármester. – Minden esetben a város gazdasági érdeke volt fontos a döntés meghozatalakor. A határidők változóak, van olyan intézkedés, amelyet már végrehajtottunk, de van olyan is, amire a költségvetés elfogadása után kerül sor, az oktatási intézményeknél pedig a következő tanév kezdete a határidő.

Az önkormányzat vizsgálja a kiskincstári rendszer bevezetésének lehetőségét. Marcaliban 1800 ember kapja a várostól a fizetését,s legfeljebb két százalékukat, 30 embert bocsátanának el, de úgy, hogy kevesebb pénzből se veszélyeztessék az intézmények működőképességét.

fel


Somogyi Hírlap - 2004.01.22

Mall-PannonFlax Labdarúgó NB III – Dráva-csoport

A nemrég még a második vonalban vitézkedő Marcali VFC-nél 20-án kedden randevúztak először a labdarúgók. A bajnokság második helyén álló együttes az új edző, Szekeres Tibor vezényletével egy megújult kerettel látott munkához.

Az őszi húszas keretből tizenhatan jelentek meg az első foglalkozáson, ám ez nem lepett meg senkit. Érdeklődésünkre Szekeres Tibor edző elmondta, hogy az őszi húszas keretből Novák László közölte, ő egy ausztriai kisebb csapatánál szeretné folytatni. Piri Ottó és Csíkvár Csaba sem vett részt az edzésen, ők is fontolgatják elmenetelüket, ám esetleges maradásuk ügyében mindketten még tárgyalnak a VFC vezetőivel. Horváth Csaba sem vett részt az edzésen, a hírek szerint ő a visszavonulását fontolgatja. Természetesen a marcaliak gondoskodni kívánnak a távozók pótlásáról. Visszatért a ZTE-ből Mixtai Szabolcs, és otthon edz Virág Krisztián is, aki a Kaposvölgye VSC-ből távozott. Ez utóbbi ügyében a két klub most egyezkedik egymással. Új játékosnak számít a Mezőkeresztesről érkező középpályás Gulya István is, akit egyelőre még csak tesztel a szakvezető. Ugyancsak náluk kívánja folytatni a játékot a kéthelyi Kormos András, aki a középpályán vethető be, és felépült a sérült Mokovics Sándor.

Mindezeken túl Marcaliban kiadták a jelszót, hogy helyet a fiataloknak. Hogy mindez nem csak szólam, jelzi, hogy hat saját nevelésű, ifjúsági korú labdarúgóval töltötték föl a keretüket. Samu István, Samu Péter, Pintér András, Szabó Csaba, Németh Tamás és Csalló István mostantól együtt készül a felnőttekkel, és várhatóan ők a tavaszszal több játéklehetőséghez is jutnak. Közülük mind többnek a beépítése lesz egyik fő feladata Szekeres Tibornak. A marcaliak heti négy edzést és egy mérkőzést terveztek, s ha kényszeríti őket az időjárás, két megfelelő terem is a rendelkezésükre áll.

Jutasi Róbert

fel


Somogyi Hírlap - 2004.01.22

Fúvós-néptáncos fesztivál

A nemzetek fesztiválját 1980 óta rendezik meg Hamburgban, hogy az európai ifjúság közelebb kerüljön egymáshoz, megismerjék egymás kultúráját. A zenében nincsenek nyelvi korlátok. 2002-ben először szervezték meg hazánkban két helyszínen: Balatonmária a fúvószenekarok, Marcali az I. eurofolk-fesztivál keretében a néptáncosok fellépéseinek volt a fő helyszíne. Két év múltán a Balaton M&K fúvószenekar, a Baglas néptáncegyüttes és a marcali kulturális központ már elkezdte a nemzetek fesztiváljának és a II. eurofolkfesztiválnak a szervezését. Ehhez a Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács pályázatán kétmillió forintot nyertek. Az augusztus 22–26-ig tartó fesztiválon nyolc külföldi és hat hazai együttest látnak vendégül. A fesztivált az uniós csatlakozás jegyében tartják. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió régi tagállamaiból és a frissen csatlakozott országokból hívnak együtteseket. Természetesen Marcali testvérvárosaiból is jönnek vendégek: Morovalléból fúvósok, Maroshévízről néptáncosok. A másik újdonság az lesz, hogy az együttesek nemcsak Balatonmárián és Marcaliban lépnek föl, hanem a környező településeken is. Pontosabban két kistérséghez – a fonyódihoz és a marcalihoz – tartozó településekre viszik el a műsorokat Buzsáktól Nemesvidig.

Vigmond

fel


Somogyi Hírlap - 2004.01.21

Kispályás teremlabdarúgó-tornák

Két korosztály jeles képviselői – a 9, illetve a 12 évesek – voltak a főszereplők a barcsi Deák Ferenc Általános Iskola tornacsarnokában rendezett Satelit Kupa gyermek kispályás teremlabdarúgó-tornán. A kisebbeknél marcali, a nagyobbaknál pedig szigetvári tornagyőzelem született; a házigazda Satelit FC-nek mindkét korcsoportban az ezüstérem jutott.

9 ÉVESEK

A végeredmény (négy csapat): 1. Marcali, 2. Satelit FC, 3. Szigetvár, 4. Siklós. – A torna legjobb mezőnyjátékosa Bozsai Patrik (Marcali), a legjobb kapusa Mernye Krisztián (Szigetvár), a gólkirálya pedig Nagy Dominik (Satelit FC) lett.

12 ÉVESEK

A végeredmény (hat csapat): 1. Szigetvár, 2. Satelit FC I., 3. Marcali, 4. Siklós, 5. Dombóvár, 6. Satelit FC II. – A torna legjobb mezőnyjátékosa Kuzma László (Satelit FC I.), a legjobb kapusa Erős Máté (Szigetvár), a gólkirálya pedig Horváth Árpád (Dombóvár) lett.

fel


Somogyi Hírlap - 2004.01.19.

Kosárlabda NB II, Nyugati csoport Marcali VSZSE-Veszprémi Egyetem KC II.

113-58 (36-14, 25-17, 23-19, 29-8)

Marcali, 50 néző. Vezette: Mi-hályfalvi, Söjtöry.

Marcali VSZSE: Horváth O. (18/3), Koma (7/3), Bodor (14/6), Szabó B. (22), Vojvoda (4). Csere: Borovszky (4), Horváth P. (19/15), Kis R. (9/3), Tóth Z. (4), Csobod (12). Edző: Várfalvi István.

Már a mérkőzés elején magához ragadta a kezdeményezést a marcali csapata. Mindkét palánk alatt a hazaiak szerezték meg a lepattanókat, ráadásul a távoli dobások is rendre sikerültek. Motiváltan és nagy kedvvel játszottak a somogyiak; gyakorlatilag már az első negyedben eldőlt a találkozó sorsa. A folytatásban Szabó Balázst továbbra sem tudták tartani a vendégek, majd a csereként beállt Horváth Péter tartott bemutatót: sorozatban három távoli dobása talált a gyűrűbe, így a második félidőt már 30 pontos előnnyel kezdhették Várfalvi István edző tanítványai. A Marcali valamennyi játékosa átlagon felül játszott, a csalódást keltő veszprémieknél nem akadt elfogadható teljesítmény, így a befejezésre már szinte osztálykülönbség volt a gárdák között.

Jók: Szabó B., Horváth P., Horváth O., Csobod.

Samu László

fel


Somogyi Hírlap - 2004.01.17.

Vállalkozás lesz a közművelődésből
Megyei körkép

A csurgói művelődési központ vállalkozásban működik az idei évtől, mert így a felébe kerül az önkormányzatnak a fenntartása. Több település a költségvetés készítésekor azon töri a fejét, hogy kht-t alakít a művelődési intézményből, az ilyen intézmények harmada pedig már az elmúlt években elveszítette önállóságát Somogyban.

Nehéz év vár a művelődési intézményekre az idén. Az áfa-törvény változásai miatt feltehetően mindenütt rákényszerülnek arra, hogy a már most is nehezen értékesíthető belépők árát tovább emeljék, de az sem könnyíti a helyzetet, hogy az energiaárak jelentős emelkedése miatt a fenntartási költségek tovább növekedtek, miközben az önkormányzati költségvetésekből nem jut több a kultúrára. Csurgón például éppen ezért adták vállalkozásba a művelődési házat.

Bihariné Asbóth Emőke, a város polgármestere elmondta: tíz évre szóló közművelődési megállapodást kötöttek a vállalkozóval, aki a helyi televízióstúdiót és a művelődési házat egy intézményként működteti. A megállapodásban rögzítették, hogy méltóképpen meg kell emlékezni az állami ünnepekről és a helyi civil szervezetek támogatását is elvárja a város. Az önkormányzat mindezért húszmillió forintot fizet, ami éppen a fele, mint amennyibe a településnek a két intézmény kerülne.

Persze máshol sem jobb a helyzet. Marcaliban például már kiderült: nem jut több pénz idén sem az intézmény fenntartására a tavalyinál. Bőszné Kiss Katalin, az intézmény vezetője elmondta: annak ellenére kell ugyanakkora forrásból gazdálkodni, hogy az energiaárak és az egyéb fenntartási költségek is jelentősen növekedtek. Az, hogy hol lehet spórolni, egyelőre nem látszik, annyi azonban biztos, hogy a saját bevételek nem növelhetők tovább. Jelenleg a költségvetés egyharmada származik terembérletből, felnőttoktatásból és a belépőkből. A jegyeladás azonban már nem számottevő, évről évre növekszik ugyanis az ingyenes rendezvények száma, mivel a tapasztalatok szerint fizetőképes érdeklődőből mindig kevesebb van.

A zamárdi művelődési házban is spórolni kell. Szeretnék azonban, ha nem a rendezvényeken kéne behozni a működési költségek növekedését. Kevesebb prospektus készül és kevesebb jut szakmai képzésekre is. Gaál Péter, az intézmény vezetője szerint jókor döntöttek úgy, hogy a programokat egy külön alapból finanszírozzák, így átláthatóbb és takarékosabb az intézményi működés, ami segít a nehéz időkben.

A megye városaiban nem, de a kisebb településeken több helyen is szeretné kht formájában működtetni a művelődési házat az önkormányzat. Az ilyen létesítmények harmadát egyébként már évekkel ezelőtt összevonták az oktatási intézménnyel, éppen a takarékosság miatt.

Winkler Ferenc, a megyei múzeum igazgatója úgy látja, az áfa-törvény módosítása hiába érinti hátrányosan a kulturális intézményeket, nagy veszteséget nem okoz. Szerinte ugyanis a jegyárak jóval alacsonyabbak hazánkban, mint bármelyik környező országban. Ráadásul akár kiállításról, akár más kulturális programról van szó, a hazai látogatók nagy része diákként, nyugdíjasként eleve kap valamilyen kedvezményt, így a belépő még akkor sem lesz megfizethetetlen, ha az áfa miatt emelkedik.

Fábos Erika

fel


Somogyi Hírlap - 2004.01.16.

Összehangolt rendezvények

Már hagyomány, hogy Marcaliban a város kulturális és művészeti együtteseinek vezetői januárban találkoznak az év rendezvényeinek összehangolása végett. A tervezés és a kivitelezés az egész várost érintő kulturális eseményekre és nemzeti ünnepekre vonatkozik. Bőszné Kiss Katalin, a művelődési központ igazgatója elmondta: azt tartották szem előtt, hogy a rendezvényeken helyi együttesek is szerepeljenek. Esetenként válogatással, máskor új műsorszámmal lépnek a közönség elé. Így például a Hamm-Lett Színjátszókör a színházi világnap alkalmából lép színre új műsorral. A Calypso kórus egy monumentális zeneművet ad elő augusztus 20-án a város összes kórusával, iskolai énekkarával s a Balaton M&K Fúvószenekar kíséretével. A XII. nemzetközi kiállításra és vásárra pedig a Baglas néptáncegyüttes készül a tavalyi „Pincejárás”-hoz hasonló új darabbal. Várható a Baglas és a Calypso új közös műsora is. Bőszné Kiss Katalin elmondta: jellemző vonás az együttesek életében, hogy közösen dolgoznak és lépnek fel, hiszen nem lehet mindig új önálló műsorral előállni. Nagy feladat lesz az idén a 14. nemzetek fesztiválja és a II. eurofolkfesztivál megszervezése júliusban. Balatonmárián és Marcalin kívül két kistérség településein, Buzsáktól Nemesvidig nyolc külföldi és hat hazai folklór-együttes lép föl.

Vigmond

fel


Népszabadság - 2004. január 15. - Szerző: Tudósítóinktól

Állásokért versenyző friss diplomások

Nemcsak a kereset befolyásolja a diplomások munkavállalását, letelepedését. Mindenesetre ebben a kérdésben nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Dunántúlon az értelmiségiek fizetése a déli térségben a legalacsonyabb.

Pécsett túlkínálat van diplomásokból, mind nagyobb a munkanélküliség az egyetemet és főiskolát végzettek körében, ennek ellenére Baranya székhelyét nem szívesen hagyják el az értelmiségiek. Ezt az érintettek főképp azzal indokolják, hogy Pécs után már csak Budapest lehet eléggé változatos egy érdeklődő ember számára, ám a fővárosban nehéz megfelelő lakáshoz jutni. A diplomás állásokért folyó versenyről tanúskodik, hogy évente a polgármesteri hivatalban mintegy háromszázan adják le önéletrajzukat arra várva: hátha megüresedik egy önkormányzati munkahely.

Más a helyzet Baranya kisebb településein. A falusi iskolák pedagógusi állásait általában csak akkor tudják diplomásokkal betölteni, ha a falu szolgálati lakást biztosít a tanároknak. A kisvárosok és a községek anyagi lehetőségeiket latba vetve igyekeznek magukhoz kötni egyetemre járó fiataljaikat, így sok helyütt tanulmányi szerződést kötnek az egyetemre járókkal. Az 1200 lelkes Hímesháza önkormányzata a faluban letelepülő diplomásoknak 400 ezer forintnyi vissza nem térítendő támogatást ad ahhoz, hogy helyben házat vegyenek vagy építsenek.

Marcali értelmiségi- és szakembermegtartó képességén is javítani kell - fejtette ki Sütő László polgármester. Számos főiskolát, egyetemet végzett helyi fiatalt szívnak el a nagyvárosok, főként Budapest. Ezt valamelyest ellensúlyozza, hogy a környező kistelepülésekről szívesen jönnek Marcaliba dolgozni a magasabb végzettségűek. A somogyi kisváros újabb munkahelyek teremtésével igyekszik maradásra bírni szakembereit, jól képzett fiataljait. Az elmúlt másfél évben az önkormányzat több jogászt és közgazdászt alkalmazott, és kistérségi programjához újabbak felvételét tervezi. Sütő László szerint Marcaliba nagy kreativitást igénylő ipart kellene telepíteni, hogy a helyi értelmiségiek, szakemberek ne kényszerüljenek máshol munkát vállalni. A helyiek reményei szerint az M7-es autópálya kiépítése, valamint a sármelléki repülőtér fejlesztése változást hoz ezen a téren azzal, hogy kívánatosabbá válik a település a befektetők számára.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere szerint a somogyi megyeszékhelyen nem érzékelhető az értelmiségiek és a szakemberek elvándorlása, de a bérek kívánnivalót hagynak maguk után. A város különböző kedvezményekkel igyekszik magasabb tudást és kvalifikált munkát igénylő, illetve jobb béreket fizető vállalkozásokat az ipari parkjaiba vonzani. A vállalkozások jelzései szerint több területen hiány van szakemberekből (jól képzett mérnökökből és gazdasági menedzserekből, sőt kvalifikált munkásból is), de ez nem az elvándorlásnak tudható be - fejtette ki a polgármester. Kaposvár az értelmiségiek megtartása és városba vonzása érdekében ösztöndíjjal segíti az egyetemistákat, főiskolásokat. A szakemberek megőrzéséhez és betelepítéséhez szolgálati lakások biztosításával támogatja a vállalkozásokat.

Nagyatádon akad több szakterület, amelynek szakemberei nem találják meg a számításaikat helyben, ezért máshol keresnek munkát, de nem jellemző a szakemberek és értelmiségiek elvándorlása - mondta Ormai István, a somogyi város polgármestere. Például felsőfokú végzettségű gépipari mérnököt vagy építészt többet tudnának alkalmazni, mint amennyi rendelkezésre áll a városban és vonzáskörzetében. Pedagógusként, orvosként vagy szociális munkásként sem nehéz a frissen végzett diplomásoknak elhelyezkedniük. A többi szakterületen végzőknek vagy pályát kell módosítaniuk, vagy máshol megélhetés után nézniük, amin a polgármester szerint úgy lehetne javítani, ha a tovább tanulók a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva választanának képzést.

A tolnai megyeszékhelyen az egyik fő gond, hogy az itt működő állami hivatalok (APEH, közigazgatási hivatal, ÁNTSZ) létszámának csökkentése külön is kedvezőtlen hatással van Szekszárd értelmiségi- és szakembermegtartó képességére, mondta Sebestyénné Miklós Julianna, a polgármesteri hivatal művelődési irodavezetője. A legkisebb megyeszékhelyként amúgy is hátrányos helyzetű Szekszárdon termelőegységek nem telepednek le, így az ilyen jellegű munkahelyek is hiányoznak. Mint az irodavezető fogalmazott, ennek több oka is lehet. Ezek között említette a hiányos infrastruktúrát. A városba vezető 6-os és 56-os út alig alkalmas a közlekedésre, keleti és nyugati irányba gyakorlatilag csak a fővároson át lehet utazni és árut szállítani. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a városban nagyon kevés a bérlakás, az öröklakások pedig elképesztően drágák.

A szakemberek Szekszárdhoz való kötődését erősítik ugyanakkor a városban már hagyományossá vált elismerési formák, az ösztöndíjak, mesterkurzusok megpályázásának lehetőségei. A művelődés terén még a legínségesebb időben sem szűkös a kínálat. Az is jó hatású, hogy a különböző szakmai szerveződések teret és támogatást kapnak, az önkormányzat bizottságai a szakmai döntések előkészítésébe rendre bevonják a szakembereket, amit az érintettek megtisztelőnek tartanak, és szívesen vesznek részt a munkában.

fel


Somogyi Hírlap - 2004.01.10.

Együtt rendezik a számlát

Marcaliban az a rászoruló, akinek legalább hat hónapi lakáscélú hátraléka van s adóssága eléri az 50 ezer forintot, kérheti az adósságkezelési támogatást. Erre egymillió forintot különített el az önkormányzat.

Lakbér- vagy közüzemi tartozásra igényelhetik a lakáscélú támogatást vagy akár lakáshitel-hátralékra is. Támogatásra az a család jogosult, ahol az egy családtagra jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj 200 százalékát (ez évtől 46 400 forint). Bödőné Molnár Irén aljegyző elmondta: legföljebb 266 ezer forintos adósságot kezelhet az önkormányzat. A tartozás 25 százalékát kell vállalnia a kérelmezőnek. A fennmaradt 75 százalékot részben az állam, részben az önkormányzat adja vissza nem térítendő támogatásként. Az adósságkezelés leghoszszabb ideje 18 hónap; erre felosztják a hátralékot, s az adósnak 25 százalékos önrészt kell állnia havonta az egyébként fizetendő számlák mellett. Az Egészségügyi és Szociális Szolgáltatóközpontba kell benyújtani a kérelmet. Ez a szükséges iratok, igazolások beszerzése után átkerül a polgármesteri hivatalhoz. Ilyen célra tavaly egymillió forintot különített el az önkormányzat. Ez nem azt jelenti, hogy csak ekkora összegű adósság kezelhető, hanem ez fedezi az önkormányzat hozzájárulását, a 75 százalék egytizedét. Ehhez még sok millió forint állami támogatás hívható le. Megtudtuk: Marcaliban eddig igen kevesen kérték az adósságkezelést, bár az önkormányzat szívesen segít. Jelenleg nyolc kérelmet bírálnak el, egy esetben már döntés született.

Vigmond Erika

fel


Somogyi Hírlap - 2004.01.10.

Labdarúgó NB III, Dráva-csoport
Szekeres Tibor lett a Marcali VFC edzője

A marcaliak ugyan soha nem estek ki a bajnokságból, de az őszi szezont az amatőr liga döntése után ismét egy osztállyal lejjebb, ezúttal az NB III Dráva-csoportjával kezdte az együttes. A Marcali Városi FC tizenöt mérkőzésen két győzelem és két döntetlen mellett három vereséget szenvedett, és a második helyen zárta a szezont. Már az év végi értékelésnél érezni lehetett, hogy a vezetőség nem minden tagja elégedett ezzel az eredménnyel. Elsősorban azt vetették Menczeles Iván edző szemére, hogy NB I/B-s labdarúgókkal ért el második helyezést az NB III-ban. Ezek után aligha okozott meglepetést, hogy a tavaszi szezon előtt ismét változások történtek a marcali fociban. December 30-án Menczeles Iván féléves szerződést kötött az NB I/B-s Hévíz együttesével, ahol Pusztai László szakmai igazgató mellett a vezetőedzői feladatokat látja el. Január hetedikén vezetőségi ülést tartott a Marcali Városi FC, és a hat jelölt közül a Zalaegerszegi TE egykori labdarúgóját, Szekeres Tibort bízta meg az edzői feladatok ellátásával. A Somogyvár és az Öreglak csapatánál a megyei első osztályban bizonyító edző fél plusz egy éves szerződést kötött az egyesülettel.

- Az biztos, hogy január 20-án kezdjük a munkát - mondta Szekeres Tibor. - A játékosainkkal még tárgyalunk, mivel a szerződéseket nyáron kötötte az egyesület, így csak közös megegyezés esetén távozhatnak a labdarúgók. Annak függvényében igazolunk játékosokat, hogy hányan távoznak Marcaliból.

Samu László

fel


Népszabadság - 2004. január 10. - Szerző: Tudósítónktól

Területszerzésbe kezdett Marcali
A kis településeknek orvosi ügyelettel fizetnek

Uniós támogatások elnyerésének esélyeit növelendő Marcali közigazgatási területének bővítésébe kezdett - a szomszéd települések segítségére számítva.

Sütő László polgármester szerint évek óta gyakorlat, hogy az unió mezőgazdasághoz kötődő pályázatain bírálati szempont az, hogy mekkora a pályázó településének népességsűrűsége. Előnyt élveznek azok, ahol egy négyzetkilométeren kevesebb mint 120 lakos él. Mivel Marcaliban ez a szám pillanatnyilag valamivel magasabb (124 fő/négyzetkilométer), kézenfekvő megoldásnak ígérkezett, hogy mintegy 3,5 kilométerrel megnövelve a település közigazgatási területét, megfeleljenek a feltételnek. Sütő László szerint az országban többtucatnyi település van Marcalihoz hasonló helyzetben.

A somogyi kisvárosnak eddig a szomszédos Gadánnyal sikerült egyezségre jutnia, amely 1,8 négyzetkilométernyi területét adta át Marcalinak. Somogysámsonnal jelenleg folynak a tárgyalások, amelyek sikere esetén Marcali már az idén meg tudna felelni az előnyt hozó uniós bírálati szempontnak. A polgármester kifejtette: ez nemcsak az önkormányzatot, hanem a város agrárvállalkozóit is érinti, akik önállóan is pályázhatnak. Hozzátette: tavaly azért nem tudott a város indulni egy vásárcsarnok-építést és -felújítást támogató uniós pályázaton, mert még nem felelt meg a népességsűrűségről szabott kritériumnak.

A szerzett terület tulajdonváltásából fakadó költségeket Marcali állja. A polgármester elmondása szerint a város több önkormányzati feladat térségi társulásban történő felvállalásával - vagyis szolgáltatásokkal - fizet az új területért: ilyen például a fogorvosi szolgálat vagy a hét végi orvosi ügyelet biztosítása.

Mivel az említett társulási feladatokat korábban is ellátta Marcali, és Gadány ezen szolgáltatásokért továbbra is fizeti a rá eső költségeket, megkérdeztük Gadány polgármesterét: mi ösztönözte a kistelepülést a területátadásra? Ősz János polgármester elmondta: településük a lakosságot közvetlenül nem érintő erdőterület átadásával olyan előnyhöz segíti hozzá Marcalit, amelyből később Gadánynak is haszna származhat közös pályázatokon való indulással, s mindenekelőtt az elnyert támogatásokkal megvalósuló fejlesztések haszonélvezőiként.

fel


Somogyi Hírlap - 2004.01.09.

Összevonnák a kollégiumokat

Marcali képviselő-testülete a polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények átvilágításáról határozott, hogy a korábbinál hatékonyabban használják fel a rendelkezésükre álló pénzeket. Ennek során vizsgálják a Marcali Szakképzőiskola és a Berzsenyi Dániel Gimnázium kollégiumának az esetleges összevonását is.

Jelenleg mindkét intézmény kihasználatlanul, gazdaságtalanul működik - mondta Sütő László marcali polgármester. A szakképzőiskola kollégiumában 59 tanuló lakik, a gimnáziuméban 30-nál is kevesebb. Pedig mindkét intézmény esetében legkevesebb 75-80 tanuló kellene a kollégium gazdaságos fenntartásához. Ezért tárgyalnak most a két intézmény vezetőivel, majd a vizsgálatok befejezése után május közepéig döntenek.

Horváth Imre, a szakképző-iskola kollégiumának igazgatója elmondta: gazdasági szempontból mindenképpen indokolt a kollégiumok összevonása, kérdéses azonban, hogy hol legyen a továbbiakban a kollégium, és melyik épületet hasznosítanák más célra. Mindkét esetben rengeteg érvet és ellenérvet lehet felhozni: hogyan oldják meg az étkeztetést, miként változik a felügyelő tanárok és a kiszolgáló személyzet száma? Emellett fontos szerepük van a pedagógiai szempontoknak is, hiszen a gimnázium és a szakiskola eltérő társadalmi rétegekből származó, különböző helyzetű gyereket fogad. Egyetlen diák esélyeit nem szabad rontani. A szakképzőiskola kollégiuma jelenleg saját iskolájának tanulói mellett szállást ad néhány, a Mikszáth utcai, illetve a Hétszínvirág általános iskolába járó tanulónak is. Olyan szőcsényi középiskolásokat is fogad, akik a zeneiskolában vagy különböző művészeti csoportokban tanulnak, s emiatt késő este már nem tudnának hazautazni a városból. A legjobb megoldás természetesen az lenne, ha mindkét intézmény a lehető legjobb tanulólétszámmal működhetne, de erre nincs esély. Egy önálló, központi kollégium kialakítása mindenképpen gazdaságos, célszerű megoldás volna.

fel


Népszabadság -2004. január 8. - Szerző: Szabó Eszter

Emelkedő ingatlanárak Marcaliban
Legalább 30 százalékkal drágultak a lakások és a kertes házak

Tavaly augusztusban nyílt meg a várva várt városi fürdő úszó- és gyógyvizes medencéivel, de már az építkezés idején szemmel láthatóan emelkedni kezdtek az ingatlanárak Marcaliban. Amikor pedig átadták a beruházást, akkor robbant a kisvárosban az ingatlanpiaci bomba: a tulajdonosok, akik erre a pillanatra vártak, rátettek eladásra szánt lakásaik, házaik árára 30 százalékot.

A múlt év végéig azonban a szezonálisan működő fürdő nem vonzotta Marcaliba az ingatlan befektetők hadát. Egyelőre kevesen vannak olyanok, akik éppen az új nyári szórakozási, gyógyulási lehetőségért vásárolnának lakás, házat a kisvárosban. Ezt támasztják alá Friss Tiborné ingatlaniroda-vezető tapasztalatai is:

- A városközpontban hétmillió forintig könnyen el lehet adni a lakásokat, de családi házat már nehezebben. Annál a vevők tízmillió forintig készek elmenni, ha jó állapotú a ház ésa kért ár reális vagy értéken aluli. Ez a fürdő megépítése előtt is így volt.

Az ingatlanirodákban többen is érdeklődtek Budapestről, az Alföldről, de néhányan még külföldről is arról, hogy a fürdő közvetlen közelében van-e, épül-e apartmanház, mert abban szívesen vennének - reális áron - lakást. Ilyen azonban még nem szerepel a kínálatban. Az is megfigyelhető, hogy minél közelebb épült a fürdőhöz a családi ház, annál többet szeretne kapni érte tulajdonosa.

A marcali ingatlanárak mostnagyjából a Balaton-parti árakhoz hasonlók. Kaposvárhoz, Pécshez és persze Budapesthez viszonyítva olcsóbbak az ingatlanok, de más hasonló kisvároshoz képest jóval drágábbak. Míg például Nagyatádon egy kisebb panellakás 3,8 millió forintba kerül, addig ugyanezért Marcaliban már 5,3 millió forintot kellett a múlt év végén fizetni.

Friss Tiborné marcali ingatlanirodájában egyre több külföldi ingatlantulajdonos adja le a háza kulcsát, és ezt a folyamatot egyelőre nem szakította meg a fürdőépítés. A külföldiek néhány éve a környékbeli falvakban szinte felvásárolták a régi parasztházakat és ízlésük szerint felújították őket. Sok épületet vettek Marcaliban is, s eleinte rendszeresenjöttek a kisvárosba télen, tavaszszal, ősszel és hetekre nyáron is, aztán megkopott a lelkesedésük. A tulajdonosok most azt mondják: egyre terhesebb a magyar tulajdon, mert az ingatlanuk után magas adót kell fizetniük, hosszú és fárasztó az út hazulról idáig. Ráadásul gondnokot kell fizetniük, aki szemmel tartja az ingatlant, rendbe teszi a ház környékét, füvet nyír, havat lapátol, mert ha nem, a helyi önkormányzat komoly bírságokat szab ki. Így most inkább eladják a külföldiek a házaikat, mint vennének.

Marcaliban drágábban vehetnek csak lakást, akik most jutottak el a vétel szándékáig, ráadásul a lakáshitel kamatának emelkedése tovább rontja a helyzetet. Friss Tiborné azonban azt mondja: a kamatok emelkedése miatt a kisvárosban visszaesnek majd valamennyire az ingatlanárak, mert ha valaki nagyon sokáig nem tudja eladni a tulajdonát, végül kénytelen lesz engedni az árból.

fel


Somogyi Hírlap - 2004.01.07

Drága a laktanya-rehabilitáció

Az új év első napjától leegyszerűsödik az önkormányzatok számára a használaton kívül helyezett honvédségi ingatlanok esetleges birtokbavétele. A megyében több települést is érinthet a törvénymódosítás, ám az önkormányzatok nem minden esetben élnek a lehetőséggel, hiszen gyakran rengeteg pénzbe kerül az objektumok felújítása.

A költségvetési törvény értelmében az új esztendő első napjától az önkormányzatok a korábbiaknál egyszerűbben és gyorsabban vehetik birtokukba a használaton kívüli honvédségi ingatlanokat. Január elsejétől a honvédelmi miniszter egy személyben dönthet az átadásokról, míg eddig a hadsereg feleslegessé vált eszközeit és objektumait kénytelen volt átadni az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-nek.

- Pontosan még nem tudjuk, országosan hány ingatlanról van szó - felelte megkeresésünkre Matyuc Péter, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője -, jelenleg is zajlik az összeírásuk. Az viszont biztos, hogy ahonnan a jövőben teljesen kivonul a honvédség, ott az önkormányzat teljesen ingyen kapja meg az ingatlanokat, ahonnét pedig már régebben kivonult, vagy csak részlegesen, ott versenytárgyalást írunk ki.

Somogyban több település is érintett lehet az ügyben, hiszen a megyében sok olyan objektuma volt a hadseregnek, amelyet már nem használnak. Igaz, az önkormányzatok nem minden esetben ragaszkodnak az átvételhez.

- A volt honvédségi lakótelepről két húszlakásos panelházat is kaphattunk volna, ám nem fogadtuk el - mondta Kulcsár Szilveszter, Homokszentgyörgy polgármestere -, ugyanis az ingatlanok közműrendszere rendezetlen.

A HM olyan szerződést kötött az ott lakókkal (például a fűtési költségek átvállalásáról), melyeket mi nem tudnánk vállalni. A laktanya épülete viszont teljesen lelakott, hét éve üresen áll, azaz olyan mértékű beruházást igényelne a rendbetétele, melyre nincs keretünk. Közvetlen haszna tehát biztosan nem lesz a falunak, csak remélni tudjuk, hogy egy tőkeerős vállalkozás birtokába kerül.

Mint ahogyan Igalban történt. A település még a Horn-kormány idején kapta meg a honvédségi ingatlanok egy részét, melyet azóta két lépcsőben - 1999-ben és 2000-ben - értékesített.

- Egy sütőipari cégnek adtuk el a területet - így Jakab József polgármester -, mely 150 munkahelyet teremtett a faluban, ráadásul az ipari adója is minket gazdagít. A volt honvédségi terület maradéka első osztályú erdő, tehát az mindig állami tulajdonban marad.

Marcaliban a két laktanya közül csak az egyik került a város birtokába, a másik, mely a település szélén áll, honvédségi raktárként üzemel.

- A belső objektum már 6-7 éve integrálódott a városba, egyedül a tiszti klub épülete maradt a HM tulajdonában - mondta Sütő László, Marcali első embere. - A külső, a Hunyadi laktanya viszont annyira nagy, hogy nem tudnánk mit kezdeni vele, csak az őrzése több millió forint lenne havonta. Egyedül az egykori nőtlen tiszti szálló tulajdonjoga rendezetlen, mely az egyházi vagyonkompenzáció része, viszont jelenleg kollégiumként funkcionál, remélhetőleg tavaszra ennek is megoldódik a sorsa.

Kaposváron az előző kormány idején került az önkormányzat tulajdonába a Füredi II. laktanya, melynek azóta már kidolgozták a kármentesítési és szabályozási tervét is.

- Mivel a közműrendszer megrongálódott, így a terület felújításra szorul - tájékoztatott Fábián Éva, a város főépítésze. - Erre azonban nincs pénze az önkormányzatnak, így uniós pályázat útján szeretne támogatást kapni a rendbetételre. Addig azonban átmeneti megoldásként pályázatot írtunk ki a hasznosítására, így például raktárhelyiségenként működhetnének az épületek. Abban a pillanatban, hogy a megfelelő anyagi háttér biztosított lesz, megindulhat a rehabilitáció.

Jutában viszont nem is számol az önkormányzat a honvédségi ingatlanokkal, hiszen azokat néhány kivételtől eltekintve még mindig a hadsereg használja.

- És várhatóan a közeli jövőben nem is változik a helyzet - így Szabó Tibor polgármester. - Amíg a radart nem költöztetik fel a Zengőre - és egyelőre ugye, áll a bál a tervezett új radarállomás körül -, addig biztosan itt marad nálunk. Egy-két kisebb területet visszakaphatnánk, így egy reléállomást vagy egy betonbunkert, ám nem tudnánk hasznosítani, így nincs szükségünk rájuk. Akkor pedig minek kérjük, csak púp lenne a hátunkon...

Vas András

fel


Somogyi Hírlap - 2004.01.07

Területet vesz Marcali

Európai uniós, elsősorban mezőgazdasági támogatások elnyerése miatt növelné közigazgatási területét Marcali. Vannak pályázatok, amelyeken a négyzetkilométerenkénti 120 lakosnál kisebb népességsűrűségű települések vehetnek részt.

Marcali lélekszáma jelenleg 12 600 - 12 800 között mozog. A város 101,5 négyzetkilométeren fekszik, tehát a népességsűrűség négyzetkilométerenként 123-124. Három és fél négyzetkilométerrel kellene megnövelni a város közigazgatási területét ahhoz, hogy az európai pályázati lehetőségekkel élni tudjon. Sütő László, Marcali polgármestere elmondta: ezekre a területekre nemcsak azért van szükség, hogy az önkormányzat részesüljön a támogatásokból, hanem azért is, hogy a vállalkozók pályázni tudjanak. Az önkormányzat tárgyalásokat kezdeményez a környező településekkel: adjanak területet a városnak. Elsőként Gadány-nyal sikerült megállapodni. A község a marcali hulladéklerakó telep melletti, nyugatra eső területből adott át 1,83 négyzetkilométernyit. Most Somogysámsonnal folynak az egyeztetések. A település a horvátkúti dombon adna területet. Ha sikerül megállapodni, akkor adott a szükséges 105 négyzetkilométeres terület. Ha nincs megállapodás, akkor további tárgyalások várhatók. Marcali szolgáltatásokkal fizet a területért és a költségeket is állja.

Vigmond Erika

fel


Somogyi Hírlap - 2004.01.02

Edző nélkül a Marcali VFC

A labdarúgó NB III Dráva-csoportban szereplő Marcali VFC edzője, Menczeles Iván is megpályázta az NB I „B” csoportos Hévíz FC kispadját, miután Pusztai László szakmai igazgatóként dolgozik a továbbiakban. A (volt) marcali szakembernek olyanokkal kellett megküzdenie, mint az egykori pécsi válogatott csatár, Mészáros Ferenc, aztán a Vasasban és a Vácban is játszott Simon Antal, valamint a Zalaegerszegen edzősködő Mihalecz István fia. A hévíziek végül Menczeles Iván mellett döntöttek, így tegnap óta ő a hévízi labdarúgócsapat vezetőedzője.

Szakvezető nélkül maradt tehát a Marcali VFC, ahol egyelőre még nem néztek utód után. Nagy kérdés, hogy a hat éven át a somogyi kisvárosban dolgozó, és fennállása során a marcali csapatot egyedüliként az NB I „B” csoportig vezető szakembernek ki lehet a megfelelő utódja. Sokan emlegetik Fuisz János nevét, aki korábban sikerrel edzősködött Marcaliban, s hat évvel ezelőtt éppen őt váltotta fel Menczeles Iván. Marcaliban előreláthatólag január közepén kezdődik meg a felkészülés a tavaszi szezonra, azaz a klub vezetőinek nincs sok idejük arra, hogy megtalálják és kinevezzék az új edzőt.

Jutasi

fell

 

 

 
Készítette: Vágó Zoltán ©2004