Az önkormányzat évente csaknem 40 millió forintot fordít a művelődés támogatására. A városi kulturális központ teret biztosít az érdeklődés alapján szerveződő közösségeknek, egyesületeknek. Itt tartják háromévente a Berzsenyi Dániel Vers- és Prózamondó Verseny országos döntőjét.

 

Itt az otthona a Baglas Néptánccsoportnak is. Számukra az általános iskolásokra épülő Prücsök és Csemete tánccsoportok adhatják majd az utánpótlást.



Szólnunk kell a Calypso kamarakórus, a Marcato ütőegyüttes és a Balaton M&K Fúvószenekar és Majorette csoport működéséről is.

Kulturális Központ 8700 Marcali, Széchenyi u. 3. Tel: 85/310-085

állandó programok:

hétfő időpont helyszin tevékenység vezeti
  16.30-18.00 nagyterem néptánc (művészeti iskola) Takács Gábor
  19.00-20.00 kamara testformáló női torna Dr. Tripkovici
  17.00-19.00 ifj.ház német tanfolyam Horváthné
kedd időpont helyszin tevékenység vezeti
  16.30 nagyterem néptánc (művészeti iskola) Takács Gábor
  19.00 nagyterem Baglas együttes Takács Gábor
  16.00-18.00 kamara braek tanc Gácsi István
  14.30-16.30 kisház Tea- ház Szabó Szilvia
szerda időpont helyszin tevékenység vezeti
  17.00-18.30 üveges szalontánc Némethné Zsuzsa
  19.00-20.00 kamara testformáló női torna Dr. Tripkovici
csütörtök időpont helyszin tevékenység vezeti
  14.30-16.30 kisház Tea- ház Szabó Szilvia
  17.00-19.00 ifj.ház német tanfolyam Horváthné
péntek időpont helyszin tevékenység vezeti
  17.00-19.00 nagyterem néptánc (művészeti iskola) Takács Gábor
  19.00-22.00 nagyterem Baglas együttes Takács Gábor
  16.00-18.00 kamara braek tanc Gácsi István
  17.30-20.30 kisház Tea- ház Szabó Szilvia
szombat időpont helyszin tevékenység vezeti
  16.00-18.00 szinpad játék-műhely Guricza Tiborné
  8.30-12.30 emelet angol tanfolyam Vízvári Henriett
  8.00-12.00 ifj.ház angol tanfolyam II. Bazsó Dénes


fel

Helytörténeti Múzeum
8700 Marcali, Múzeum köz 5. Tel: 85/510-520

 

A Helytörténeti Múzeumban a Mesterek és Műhelyek című kiállítást láthatja a közönség. A környék természeti képét bemutató kiállítás és az ásvány és kőzetgyűjtemény az iskolai oktatást is szolgálja. Az intézmény otthont ad a Földrajzosok Köre Egyesületnek is.

fel


A Berzsenyi Dániel Városi Könyvtár 1967-ben épült. 83 000 kötetét 2300 olvasó köztük 500 diák lapozza rendszeresen. Az itt található 200 féle folyóiratot egyre többen keresik, böngészik az olvasósarokban. A kilenc könyvtáros a CD-tárhoz, hangzó dokumentumokhoz, a hangos könyvekhez való hozzáférhetőséget is biztosítja. 1300 videófilmjéből a klubtagok válogathatnak. Internet használatra és CD-ROM kölcsönzésre is lehetőség van.

Berzsenyi Dániel Könyvtár 8700 Marcali, Park u.2. Tel: 85/415-027, 510-472, 510-473

Nyitva tartás:

hétfő: 8-18
kedd: 8-12
szerda: 8-18
csütörtök: 8-18
péntek: 8-18
szombat: 8-18

fel


A Kulturális központhoz tartozó Bernáth Aurél-kiállítás mellett időszaki tárlatok váltakoznak. A galéria rendszeres kiállítói a Marcali Paletta alkotócsoport tagjai a város és városkörnyék képzőművészei. Alkotásaik között a különféle felfogással, technikával készült festmények mellett megtalálhatók a grafika, kerámia, kisplasztika és textilművészetproduktumai is.

Bernáth Galéria
8700 Marcali, Kossuth L. u.5.

A Bernáth Aurél Galéria Somogy megyében, Marcaliban tekinthető meg. A Galéria épülete Bernáth Aurél festőművész - Marcali szülötte - egykori lakóhelyének közelében épült. A Kossuth Lajos u. 25. szám alatti épületet park veszi körül: itt áll Pátzay Pál Bernáthról mintázott mellszobra.

A Bernáth Aurél Emlékmúzeum 1990-ig a Somogy megyei önkormányzat felügyelete alá tartozott. Ekkoriban Bernáth Aurél állandó kiállítása volt látható az emeleti kisteremben illetve a földszinten lévő kiállítóhelyiségben. Jelenleg csupán az emeleten, Bernáth Aurél emlékszobájában tekinthetők meg a mester alkotásai. 1990-től ugyanis Marcali Város tulajdonába került a múzeum, és a Városi Kulturális Központot bízták meg az üzemeltetéssel illetve időszaki kiállítások rendezésével, szervezésével.

Ez idő óta az intézmény évente 7-8 időszaki kiálltást rendez. Az elmúlt évek során több nagyszabású kiállításnak adott helyet az 1995-től Galériává átminősített kiállítóhely. Bemutatkoztak három alkalommal Bernáth Aurél egykori tanítványai is (a teljesség igénye nélkül: Csernus Tibor, Mácsai István, Kokas Ignác, Sylvester Katalin, Bárdy Margit, Kádár János Miklós, Péterffy Gizella stb.)

Az időszaki kiállítások szervezésének, rendezésének mindigis elsőrendű szempontja volt, hogy sokszínű és sokfajta művészeti technikát mutassunk be látogatóinknak. Szász Endre festményei, Péreli Zsuzsa vagy Polgár Rózsa gobelinjei, Gross Arnold grafikái nagy érdeklődésre tartottak számot.

A 2000-2001-es év millenniumi kiállításainak összeállításánál arra törekedtünk, hogy somogyi vagy somogyhoz kötődő, illetve Marcaliból elszármazott vagy itt élő alkotók mutatkozzanak be.

A Galéria téli illetve nyári nyitvatartási rend szerint várja látogatóit. Az időszaki kiállítások között - technikai okok miatt zárva tart, ilyenkor a Bernáth-emlékszoba sem látogatható.

Tornainé Molnár Gertrúd

Orosz Lajos

Ha művészettörténeti kategóriákban gondolkodunk, Orosz Lajost az absztrakció művészei közé kell sorolnunk, és művei a lírai-expressszív irányzat jellegzetességeit magán hordozó figura és tájvariációnak tekinthetők. A kifejezés szürreális szabadsága a művész számára látszatra az ábrázolásmód formai kötöttségei alól enged kibúvót.


Az alkotások elsődleges rétege mögé tekintve azonban kitűnik, hogy a művészi elhatározás magja a lélekfestészet, ami ebben a szimbolikus elvontségban tag érvényre jutni. A kompozíciós kivágés montázsszerű összerakottsága, a festői eszköztárban érvényre jutó gesztusértékű mozzanatok, erőteljes színkontrasztok és a pszichendelikus színek jellemzők Orosz Lajos munkáira.


E reflexiók gyakran ironikus felhangot is kapnak, ahogyan ez az irónia a művész más jellegű - esetenkét írásos megnyilvánulásait is jellemzi. Használata egy kissé távolságtartó, önmagát és a világot kívülről szemlélni vágyó attitűdöt takar, de a vizsgálódás mögül olykor szenvedéltes gesztusok, a tiszta érzelemre sóvár állapot bukkan felszínre.

Dr. Gréger Melinda

Marcali város zenei életéről

"DALRA DALT, FEL VÍGAN"

A korabeli tanácsülések jegyzőkönyveiben szórvány adatok találhatók e témában. A passív-resistentia korából csak a sírva-vigadó magyart, vagy a világjáró klasszikusokat emlegetik a szakkönyvek. A milliók zenéje azonban egyszerűbb: hangversenytermük a korcsma, zenekaruk a cimbalom, egy szál hegedű.. Marcaliban is "igen elterjedtnek tapasztaltatott .. hogy .. a korcsmában tombéroznak.." De a kocsmákban trenírozó muzsikusok húzták a bú-felejtőt nagyobb összejöveteleken, "magasabb" társadalmi körökben is. Az 1862. júniusában megtartott megyei mezőgazdasági kiállítás és ekeverseny főúri vendégei, a gazdatiszti kar s a nép ugyanazon zenére figyelt: "Két banda kergette a bút, s szedte a forintokat!..a barna gyerekek .. jól arattak!
Létezett persze magasabb zenei igény is a városban. Ám a "társas élet jelen lazult állapotában" /1866./ ezek kielégítésére alig volt mód. Ha egy nagyvárost járt ifjú /Csorba Elek/ erre vetődött, bizony sivárnak találta a zenei életet is. Hiába lepték el a megyét a színi-társulatok, hiába ült be a vendéglő nagytermébe, Buday színészeinek produkciójáról csak megvetőleg tudott nyilatkozni: primadonnájuknál "se hang, se báj". Az ifjú tudósító zenei mércéje 1866. húsvétján teljesült: "egy társasköri vendég-koszorú, egy kebel-rokonokból álló gyülekezet" - jött össze Marcaliban két este, két háznál. Tánc,.. dal,.. zongorajáték!.. E két est fényénél úgy látja: "vidékünket oly kedélyes, derék emberek lakják, s városkánkban oly szép összetartás uralkodik..", hogy ez Somogy legkedvesebb vidéke - lenne!..- Ha nem hiányoznának a kisasszonykák!.. Mert a két emlékezetes estet - bizony - két idegen csillag ragyogta be: két Szigetvárról érkezett vendég-hajadon, kiknél a művelt benső, a bájos külső mindenkit elbűvölt! Az estélyekre is miattuk ment mindenki.." - leplezi le önmagát a magasabb zenei-stil pódiumáról ítélkező világfi.
1874. május 17-én "Marczaliból írják nekünk: ..véglegesen megalakult a polgári dalkör körülbelül 30 működő taggal." Vezetőjük Hofmann Jakab izraelita főkántor, karigazgató, aki "már több ízben adta tanulságát tehetségének" Az együttes néhány hetes gyakorlás után óriási feladatra vállalkozott: "Marcaliban ma, június 28-án, az ottani Polgári dalkor a marczali malom melletti erdőben juniálist tart" - adta hírül a Zalai Közlöny./1874./ Az előzetes hírt egy hét múlva részletezte az újság. A tudósító superlativusoktól hemzseg: A dalkör első szereplése ragyogó volt! "..díszére válik a városnak.." Két hónap után Hofmann úr kitűnő együttessé kovácsolta őket. Az ünnepség jelmondata - "Dalra dalt, fel vígan!" - áthatotta az egész várost. A dalkör "későbbi kirándulásain a vidéknek is víg órákat szerez", majd jótékony czélu összejöveteleken segíthet. A siker következtében 50 pártoló tag írta alá az ívet. Ők nem hangjukkal, hanem rendszeres pénzadományokkal segítették a kör tevékenységét.
A Polgári Dalkör egy évtizeden át felelt meg célkitűzésének:, sorsa, funkciója 1883-ban módosult.

Részlet dr. Gál József írásából


fel

Vágó Zoltán 1998 - 2002