Marcali természetföldrajza:


A Marcali-hát Balatonberény és Balatonkeresztúr között emelkedik ki a partot övező lejtős síkságból, a keleti és nyugati oldalt kísérő vizenyős, lápos környezetből. Egyenes vonalban húzódik délre, 30-35 km hosszúságban morfológiailag is élesen kirajzolódva, majd egyre inkább eltűnve a homoktakaró alatt.

Legmagasabb pontja a várostól ÉNY-ra a Kastély-dombon (256,5 m) található. A Kanizsai-dombon a geodéziai alappontot (236,6 m) vasbeton mérőtorony jelöli.

A hátságot többségében lösz takarja, csak néhol bújik elő a pannon homok-és agyagréteg. Ezek egyike pl. az egykori téglagyár helye, illetve a régi gombai homokbánya. A lösztakaró jól megfigyelhető a KRESZ - park mögötti szinte függőleges löszfalon, illetve a Hegyalja utcát nyugatra elhagyva a löszmélyúton.

A várostól ÉK-re terül el a Balaton turzásokkal elzárt egykori öble - a Nagyberek, keletre síkság jelleget öltő homokvidéket találunk (Nagyberek - Dráva-völgy közötti homokterület).

A környék éghajlata átmeneti jellee, a nedves kontinentális éghajlatot mediterrán és óceáni hatás befolyásolja. A csapadékmennyiség az országos átlagot valamivel meghaladja, míg a napfénytartam ennek alatta marad. Az észak-déli nyitottság következtében gyorsan változhat az időjárás.
A vidék folyóvizeinek végcélja, a Balaton.

A város déli felén - a dombokról lejőve - a Kátyú fut keresztül, míg eléri a Sári-csatornát. az északabbra csordogáló kis patakok Gombai-vízfolyás (Szent János-árok) néven együtt szaladnak bele a Marcali-Víztározóba. A várostól keletre folyik a Sári-csatorna és a Boronkai-patak. melyek több halastón és a víztározón át - később egyesülve - torkollanak a Nyugati-övcsatornába. Az Ángus (a régi Forgách-kastély valamikori parkja) mellett található a település egyetlen forrása.

A helyben fúrt kilenc kút egyike sincs ma hasznáIatban, mert vasas, metángázos vizüket nem javítja tisztítómű. Két melegvizes kútjából csak az egyik működik, amely a Mikszáth Kálmán Utcai Általános Iskola uszodájához szolgáltat vizet.

A határ 30%-a erdő, ennek nagyobb része mageredetű és sarjerdő. A dombvidéken tölgy, hárs, gyertyán, bükk és vadcseresznye él. Közepesen fejIett cserjeszintje alatt szúrós csodabogyó, lednek, májvirág, szellőrózsa, medvehagyma, borostyán és sárga árvacsalán is előfordul.

A homokvidékeken az erdő főleg kocsányos tölgyből áll, ehhez többnyire hárs és néha gyertyán társuI. Cserjeszintjében a galagonya, a csíkos kecskerágó, a mogyoró és a kökény, míg lágyszárújaiból a gyöngyvirág, a salamonpecsét, a kiráIynő gyertyája és a szálkaperje említhető.


A berket az égerlápok, fűzlápok, rétlápok uralják. A lombkoronaszintet éger, kőris, nyír és rekettyefűz foglalja el. A cserjék között (a rekettyefűzön kívűl) a kutyabenge, a veresgyűrű som és a kányabangita a leggyakoribb. Gyepszintjén mocsári páfrány, szálkás pajzsika, többféle sás és sárga nőszirom talál élőhelyet.


A várostól délkeletre fekvő - mintegy 8.000 hektáros - terület Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet néven 1991-ben került hatósági védelem alá. Kezelési joga a Somogy Természetvédelmi.Szervezet hatáskörébe tartozik.
A környezeti adottságok változatos élőhelyet biztosítanak szinte a Somogyra jellemző valamennyi állatfaj számára.

A madarak közül él itt réti sas, fehér és fekete gólya, fekete harkály, nagykócsag, vörös gém, cigányréce. Említhető a réticsík, a keresztes vipera, a csíkos hátú vizisikló, a mocsári teknős, mezei és csalitjáró pocok, nagypele, nyuszt és vidra. A vidéken szép számban fordul elő őz, gímszarvas, vaddisznó. A gerinctelenek közül 33 védett fajt tartanak nyilván.

 

A város Somogy-megye északnyugati részén, a Belső-Somogy középtájhoz tartozó Marcali-hát keleti oldalán terül el. Egy pontjának (Tóth Ágoston térképész mellszobra) földrajzi helyzete pontosan meghatározott: szélességi kör = 46o _4 46", hosszúsági kör = 17o 24 38". A települést észak-déli irányban átszelő 68-as út jelentôs tranzitforgalma mellett, keletről (Öreglak felől) és nyugatról (Zalakomár felől) is megközelíthető: Az autóbusz-pályaudvarról 80-nál több helyközi és 6 helyi járat indul el naponta. Átszállás nélkül elérhető pl. Budapest, Győr, Baja, Mohács és kétféle útvonalon is Kaposvár. Vasúton napi 6 járattal a 15 km-re levő Balatonhoz, ugyanennyivel Somogyszob felé utazhatunk.

Egy nagyszerű leírás itt található

fel

 

A Somogy Természetvédelmi Szervezet 1980-ban alakult. A szervezet célja a Somogy megyére jellemző változatos élőhelyek (vizes élőhelyek, száraz homoki gyepek, erdők) megőrzése, fenntartása, a természeti és kulturális örökség együttes megóvása.


Szervezetünk kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, tagja a Eurosite-nak, az európai természeti örökséget kezelő szervezetek hálózatának, együttműködik a régió önkormányzataival, így alapító tagja a "Híd a Boronkán" egyesületnek, amelyet 12 önkormányzat hozott létre a Boronka régió területfejlesztési törekvései megvalósítása érdekében.

 

Vidra Park nyitvatartása: NYITVA: Minden nap 10.00 - 18.00

JEGYÁRAK: Teljesárú belépöjegy: 1000 Ft.

Kérjük segítse a Vidraparkot! Váltson teljesárú jegyet!



KEDVEZMÉNYES JEGYEK:

Felnött kedvezményes jegy: 500 Ft Gyermek jegy (14 éves korig): 300 Ft Diák és nyugdíjas jegy: 300 Ft
Családi kedvezményes jegy: 1200 Ft

CSOPORTOS KEDVEZMÉNYES JEGYEK: 5-10 fö: 400 Ft (felnött) 250 Ft (gyermek) 10-20 fö: 300 Ft (felnött) 220 Ft (gyermek) 20 fö felett: 250 Ft (felnött) 200 Ft (gyermek) Szakvezetés: 1000 Ft

fe

Vágó Zoltán 1998 - 2002