2001. március 14.

9. szám

Március 15-ei gondolatok

Március 15-e sajnos kevés embernek jelent igazi ünnepet, gyermekkorunk kötelező versszavalós, ünneplős, a gyermeki lélek számára éthetetlen március 15-éi legfeljebb egy hagyománytiszteletből, felszínes külsőségekkel megünnepelt eseménnyé tették a 48-as forradalom és szabadságharc kezdőnapjáról való megemlékezést. Március 15-ét inkább az első tavaszi napsugár, az első hóvirág ünnepének érezzük, ritkán törnek fel belőlünk hazafias érzelmek a nemzetiszín kokárda feltűzését követően. Pedig március 15-ét éppen lelkünkben kellenne megünnepelni, és nem a 48-as hősök erőltetett sajnálásával, nem is tetteik csodálatával. Hiszen ezek olyan régen történtek, hogy aligha tudjuk beleképzelni magunkat az akkor élt emberek helyzetébe.

Március 15-e a szabadság, mint fogalom megünneplésének napja kellene, hogy legyen. A 48-as hősök ezért küzdöttek, ezért éltek, ezért haltak. Azok számára, akik éltek a világháborúban és az azt követő 50-es években, nem kell elmagyarázni, mit jelent ez a szó. A fiatalabbak viszont már a szabadság látszatának világába vagy egy valóban szabad világba születtek, ezért számukra magától értetődő dolog korlátok, aggresszív befolyásolás nélkül élni. Most természetes, hogy mindent lehet kapni a boltban, hogy Görögországba mehetünk nyaralni, és hogy szidják a minisztert a tévében.

A szabadságot csak úgy lehet megünnepelni, ha átéljük értékének megértését. Ha már nem veszünk a kezünkbe egy Petőfi összest, legalább ne kapcsoljunk el a közszolgálati csatornáról, amikor egy ismert színész a Nemzeti Dalt szavalja. Arra talán mindannyian képesek vagyunk, hogy büszkék legyünk magyarságunkra, értékeljük tehát a szabadságot is, de a legfontosabb, hogy éljünk vele.

fel

Petőfi Sándor

A szabadsághoz

Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe!
Oly sokáig vártunk rád epedve,
Annyi éjjen által, mint kísértet
Bolygott lelkünk a világban érted.

Kerestünk mi égen-földön téged,
Egyetlenegy igaz istenséget,
Te vagy örök, a többi mind bálvány,
Mely leroskad, egy ideig állván.

S még is, s még is számkivetve voltál,
Mint a gyilkos Kain bújdokoltál,
Szent nevedet bitóra szögezték,
Érkezésedet hóhérok lesték.

Oh tekints ránk, fönséges szabadság!
Vess reánk egy éltető pillantást,
Hogy erőnk, mely fogy az örömláztól
Szaporodjék szemed sugarától.

Ne félj semmit, megvédünk...csak egy szót,
Csak emeld föl, csak mozdítsd meg a zászlót,
S lesz sereged ezer és ezernyi,
Kész meghalni vagy diadalt nyerni.

S ha elesnénk egy szálig mindnyájan, Följövünk a sírbúl éjféltájban,
S győztes ellenségednek megint kell
Küzdeni...kísértő lelkeinkkel.

fel

Környezetvédelmünk európai szemmel

EU-s szakértők becslése szerint háromezer milliárd forint kellene ahhoz, hogy Magyarország környezetvédelmét egy közepesen fejlett Európai Uniós ország környezetvédelmi színvonalához igazítsák. Ehhez képest a környezetvédelmi tárca évente mintegy 30-40 milliárd forintot költ fejlesztésekre, beruházásokra.

Ezt Illés Zoltán, a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, a Fidesz alelnöke mondta azon a február 22-én tartott előadáson, amelyet a Pro Urbe Marcaliért Egyesület és a Polgári Marcaliért Egyesület szervezett. Elmondta, jelenleg Magyarországon a környezetvédelem egyáltalán nem érez elsőbbséget, mivel senkinek nem fűződik hozzá érdeke. A környezetszennyezés pedig nemcsak unokáink problémája.

Illés Zoltán szerint amennyiben az Európai Uniónak szüksége lesz ránk, a jelenlegi környezetvédelmi állapotok ellenére is felvesz bennünket a szövetségbe. Ha nem kellünk neki, többek között a környezetvédelemre fogja majd a felvétel elnapolását.

- A nyugati országokban a környezetvédelem a második legdinamikusabban fejlődő ágazat, ezért nem csupán az Európai Unió miatt lenne fontos annak fejlesztése. A környezetvédelem munkahelyeket, ezáltal gazdasági gyarapodást teremt. A helyzet javulása érdekében szigorúbb törvényekre és gazdasági ösztönzésre lenne szükség. Jelenleg egy cégnek sokkal kifizetődőbb környezetvédelmi bírságot fizetni, mint korszerű berendezéseket vásárolni.
A legjobb az lenne, ha a komoly környezetszennyezők börtönbe kerülnének.
Illés Zoltán elmondta továbbá, hogy sajnos nem elég rengeteg pénzt fordítani a környezetvédelem jobbítására, az emberek tudatát is át kellene formálni. A legtöbben nem törődnek azzal, hogy szennyezik környezetüket, úton-útfélen szemetelnek, veszélyes anyagokat tesznek le erdőszéleken, a petpalackokat, papír- és fémhulladékot pedig minden lelkiismeretfurdalás nélkül dobják el a szemétbe, annak ellenére, hogy szelektívhulladék-gyűjtő konténerek is vannak már elérhető közelségben.

- A környezetvédelem fontosságát már nehéz megértetni egy középkorú vagy egy idős emberrel. Ezt iskolában kellene oktatni gyerekeknek és fiataloknak. Remélhetőleg ők már hasonló szellemben nevelnék gyermeiket, de talán szüleiket is meg tudnák győzni, hogy a környezetszennyezés nemcsak unokáink problémája.

A következőkből is kitűnik, hogy környezetvédelmével Marcali sem büszkélkedhet, sok az illegális hulladéklerakó és a szennyvíztisztítás is sokba kerül. Ám addig nem is lehet elvárni a lakosságtól a pozitív hozzáállást, amíg a képviselőtestület egyik tagja traktorgumit éget Marcali kellős közepén.

fel

Kulturális forintok

Még januári ülésén tájékoztatta a kélpviselőtestületet a Közművelődési és Közoktatási Bizottság a 2000. évi közművelődési céltámogatások felhasználásáról. Eszerint az önkormányzat összesen csaknem 3,5 millió forinttal támogatta a marcali intézmények, egyesületek kulturális és egyéb programjait. A legtöbbet, 400 ezer forintot a Tavaszi Fesztiválra, 350 ezer forintot a Calypso kórus 10 éves évfordulójára, 375 ezer forintot a Bernáth Galéria rendezvényeire adott az önkormányzat. Jelentős összeggel támogatta továbbá az iskolák színházlátogatását, a Noszlopy iskola 305 ezer, a gimnázium 200 ezer, a Mikszáth iskola 80 ezer, míg az Erdőgazdasági iskola 40 ezer forintot kapott. A marcali egyesületek közül is szinte mindenki, például a Nyugdíjas Egyesület, a Honvéd Nyugállományúak Klubja, a Boronkai Ifjak Egyesülete és a Földrajzosok Köre is költekezhetett az önkormányzat terhére, ehhez képest a zenei együttesek közül csak a Calypso kórus és a Baglas Néptánc Egyesület lett gazdagabb, a Marcato ütőegyüttes, a Big Band és a Balaton M&K fúvószenekar egy fillért sem kapott.

fel

Senki kutyái

Évi 240 ezer forintot fizet az önkormányzat annak a vállalkozónak, aki eltünteti Marcali utcáiról a kóbor kutyákat, és működteti azt a horvátkúti telepet, ahová az ebeket elszállítja. Javarészt olyan kutyák kerülnek oda, melyeket gazdáik meguntak, és kitettek egy erdőszélen vagy a város valamelyik részén. A gyepmester 14 napig köteles tartani a kutyákat, ha gazdájuk addig nem jelentkezik, elaltatják őket. Tavaly 45-50 kutyát vittek a telepre, ebből 20-25-nek adták be a halálos injekciót. Jelenleg nem működik a gyepmesteri szolgálat, mivel kivonták a forgalomból azt a szert, amivel a sintér elfogásuk megkönnyítése érdekében elkábítja a kutyákat.

A gyepmester kéthetente "tisztítja" meg a várost a kóbor kutyáktól, de rajta kívül a közterületfelügyelők is rendszeresen figyelik az utcákat. Nemcsak a gazdátlan ebeket jelzik, egyéb szabálytalanságokat is bejelentenek az önkormányzat illetékesének.

- Az önkormányzat állatartási rendeletének pontjai szerint Marcali tömblakásaiban egy, családai házainál két kutyát lehet tartani - tájékoztat Beke Sándor, főtanácsos. Akinek ennél több kutyája van, szabálysértést követ el, és pénzbírsággal súlytható. Az is büntethető, aki a megadott időpontban nem viszi el beoltatni kutyáját.

Beke Sándor szerint Marcaliban nincsenek nagy gondok az ebtulajdonosokkal, néhány helyen azonban sok bosszúságot okoznak a gazdátlan ebek. A Dózsa György utcaiak például már számtalanszor bejelentették, hogy néha egy egész falka kutya garázdálkodik utcájukban, bemennek az udvarokba, megugatják a gyerekeket, sőt egyszer egy idős nénit is megtámadtak, alig tudott elmenekülni az aggresszív kutyahad elől.

- Az utca lakói közül néhányan - finoman fogalmazva - nem tudják, hogyan kell kutyát tartani. Félünk kimenni az utcára, gyerekeinket pláne nem merjük kiengedni. A kerítés nélküli házakból bármikor előronthat egy kutya, elszaladni se nagyon lehetne - mondja egy felháborodott Dózsa utcai lakos.

- Több ízben voltunk kint a Dózsa György utcában, megnéztük, mit lehetne tenni, de nem sokra jutottunk - mondja Beke Sándor. Tudjuk hogy kinek a kutyái, de bebizonyítani nem lehet, mert a kutyatulajdonos letagadja. Azt mondja, nem tudja kinek a kutyái. Így pedig senkit nem tudunk megbüntetni. Elszállítani sem lehet a kutyákat, mert magán és nem közterületen vannak.
Beke Sándor elmondta, megoldást jelenthet a problémára a néhány hét múlva esedékes kutyaoltás, ott kiderül, kinek a kutyáiról van szó.

A nyilvántartásban ugyanis Marcali mind az 1800 kutyájának "lakhelye" és gazdájának neve szerepel. Ha az illető nem viszi el kutyáit oltásra, még szigorúbb büntetésre számíthat.

H.É.

fel

Mindkét sofőr hibázott

Befejeződött a nyomozás a 2000. október 28-án, a 7. sz. főútvonal és az ordacsehi bekötőút kereszteződésében történt, két halálos áldozatot követelő miniszteri baleset ügyében. A rendőrségi vizsgálat osztott felelősséget állapított meg, az Audi és a Trabant sofőrje is elkövetette a "Halálos közúti baleset okozásának" vétségét.
A több hónapos büntetőeljárás során végzett nyomozati cselekmények megállapították, az Audi baleset előtti és egyben ütközési sebessége 133-141 km/h volt, de használta a megkülönböztető fény- és hangjelzést. A Trabant sofőrje a kanyarodáskor valószínűleg nem nézett bele a visszapillantó tükörbe, mert az Audi 100-150 méterről látható volt. Mindkét sofőr felelőtlen volt tehát, ezért következhetett be a halálos baleset. Azt, hogy ki mennyire volt hibás, nem állapították meg hivatalosan. A miniszter sofőrje ellen vádat emeltek, a Trabant sofőrjével szemben fennálló nyomozást - mivel meghalt - megszüntették.

fel

Szeméttenger a szőlőhegyen

Döglött disznó, folyékony fekete kátrány, rozsdás hűtőszekrény, sőt egy egész katonai épület is fellelhető abban a Marcali közeli szemétgödörben, ahol már jó néhány éve megszüntették a lerakást, de most is folyamatosan hordanak bele minden féle hulladékot. A galamboki út jobb oldalán található lerakó Marcali legnagyobb szégyenfoltja. Nyáron szörnyű bűzt áraszt, rombolja az arra közlekedő autósok szőlőheggyel kapcsolatos illúzióit, és minden bizonnyal óriási terhet ró a környezetre azzal, hogy veszélyes anyagokkal szennyezi a talajt és a talajvizet, ami aztán a marcali hegyen és a leendő fürdő területén átfolyó ereken és patakokon keresztül a Balatonban köt ki. Eddig senki nem tett semmit annak érdekében, hogy az illegális lerakó eltűnjön, vagy legalább a további lerakás megszűnjön, sőt inkább a gödör feltöltésére irányuló törekvéseket lehet tapasztalni. Az új törvény azonban kötelezheti a tulajdonost, hogy felszámolja a sok éve halmozódó, hatalmas mennyíségű szemetet.

fel

Drága szennyvíztisztítás

2000-ben csaknem 3 millió 800 ezer forint pénzbírságot róttak ki a marcali szennyvíztisztító telepre, ez a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség szakembere szerint túl sok ahhoz képest, hogy egy viszonylag kis telepről van szó. A DRV Rt. illetékese elmondta, azért is fizetnek sok bírságot, mert még mindig sokszor kerül a telepre veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvíz, leginkább Marcali nagyobb cégeitől.

A marcali háztartásaiban és cégeinél képződő szennyvíz a csatornahálózaton keresztül jut el a szennyvíztisztító telepre. Ott először a nagyobb anyagokat szűrik ki belőle, majd leülepítik. Az így képződött szennyvíz-iszapot - ha nehézfém és egyéb veszélyes anyag tartalma nem lépi túl a határértéket - a marcali környéki földekre szállítják, ahol trágyának használják fel. A megtisztított szennyvíz egy nádas szűrőmezőn keresztül a víztározóba jut, ahonnan később a Nyugati övcsatornán át tovább vezetik a Balatonba.

- Állandóan ellenőrizzük a telepre kerülő szennyvizet, a veszélyes anyagokat kiszűrjük, ha valamilyen anyag túllépte a határértéket, a szennyvíziszap nem kerül ki a szabadba - mondja Molnár Imre, a DRV Rt. Somogy megyei üzemigazgatóságának szennyvíztechnológusa. Amíg az Akku-gép működött, rendszeresen került be hozzánk a megengedett érték háromszorosát tartalmazó kadmiummal szennyezett víz. Megszűnésüket követően még két évig mosott ki nehézfémeket az eső, de mostanra teljesen megszűnt a probléma. Bizonyos cégek azonban most is gondot okoznak. Volt olyan, akit 4,5 millió forint bírságra terjesztettünk elő. Most is kerül hozzánk olyan szennyvíz, ami veszélyes anyagot, festékeket, horzsakőt, különféle szervesanyagot tartalmaz, és amelynek a tisztítása nagyon sokba kerül. Ezért is fizetünk tetemes bírságot a Felügyelőségnek.

Molnár Imre elmondta továbbá, nemcsak a nagyobb cégek, hanem a kisebb vállalkozások sem tartják be az előírásokat. Legfőképpen az éttermek öntöznek mindenféle anyagot a lefolyóba. A gond az, hogy nincs az a pénz, amivel ezeket a cégeket ellenőrizni lehetne.

Harangozó Éva

fel

Veszélyes anyagok az erdőszélen

Míg néhány nyugati országban fehér ruhába öltöztetett emberek válogatják a futószalagra rakott szemetet, addig Magyarországon még számos olyan település van, ahol a hulladék erdőszéli szemétgödörbe kerül. Marcali 1993 óta gyűjti szervezetten a szemetet, a lakosság és az ipar hulladéka a Rumpold Marcali Kft. korszerű szeméttelepére kerül. A város határában, utcáinak végén éktelenkedő illegális hulladéklerakók azonban még mindig "virágoznak". Ezt az önkormányzat úgy értékelte: "a közterületfelügyelők az ellenőrzés ellenére sem tudtak tetten érni senkit, mert az illegális lerakás feltehetőleg hétvégén, illetve az esti órákban történik."

Az önkormányzat 1997-ben elfogadott Környezetvédelmi Tervének február 15-ei értékelésében nem tértek ki arra, hogy január elsejétől súlyos pénzbírsággal büntethető az, akinek területén illegális hulladéklerakó működik, éppen azért, mert a szemét gazdáját nehéz tetten érni.

- 2001. január elsején hatályba lépett az új hulladékgazdálkodási törvény - közli Wéber Béla, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség illetékes szakembere. A törvény hatálya a nem veszélyes hulladékokra is kiterjed, a konkrét intézkedések módját a végrehajtási jogszabályok fogják meghatározni. Lehetőségünk van arra, hogy felszólítsuk azt, akinek területén elhagyott szemét van. Az elhagyott szemét összegyűjtése és engedélyezett lerakóban történő elhelyezése a terület tulajdonosának, közterület esetén az önkormányzatnak a kötelessége. Reméljük ezek után senkinek nem lesz érdeke eltűrni, sőt ösztönözni az illegális szemétlerakást.
Az erdő szélére letett szemét amellett, hogy nem szemetgyönyörködtető látvány, veszélyes is lehet. Akkumulátorokat, építési törmeléket, hullámpalát, festékes dobozokat előszeretettel raknak le illegális hulladéklerakókban, anélkül, hogy tudnák, ezek milyenek környezeti károkat okoznak.

- A Rumpold Marcali Kft. telepén a III. veszélyességi osztályba tartozó anyagoknak létesítettünk egy monodepóniát, egyedüliként a környéken - mondja Kovács Lajos, ügyvezető igazgató. A lakosság eleinte rémülten gondolt arra, hogy közelében veszélyes hulladékot tárolnak, pedig ezek a szeméttelepen nem veszélyesek, csak különleges bánásmódot igényelnek. Annál károsabbak a természetben. A bennük lévő mérgező anyagok kioldódnak, bekerülnek a talajvízbe, patakokba. Ezáltal újra visszakerülnek hozzánk emberekhez, magukban hordozva az egészségkárosítás lehetőségét.

A hulladékgazdálkodási törvény a legális szemétlerakást is szigorúan szabályozza, 2002. december 31- ig minden lerakót felül kell vizsgálni, a normáknak nem megfelelőeket be kell zárni. Azoknak a 2000 fő feletti településeknek továbbá, ahol nincsen szervezett szemétgyűjtés 2002. január 1-től, a 2000 lakos alattiaknak 2003. első napjától kell gondoskodnia a korszerű hulladékgazdálkodásról, a törvény mindenkinek kötelezővé tette ugyanis a közszolgálatás igénybevételét.

fel