2000. november 15.

A gyógy- és termálturizmus fejlesztése a legfontosabb a Balatonnál

Ülést tartott a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Füreden.

Kiderült, a Balaton középtávú turisztikai fejlesztési terve már beépülhet a Széchenyi-tervbe, amely nagyságrendekkel többet szán a turizmusra, mint húzóágazatra.

A turizmus spontán alakulását tudatos, környezetbarát és egyúttal a gazdasági eredményeket javító üzleti szemléletű fejlesztés váltsa fel.

Ez az alapgondolata a balatoni turizmus középtávú fejlesztési programnak, amely jól illeszkedik és beépülhet a Széchenyi-terv kínálatát, színvonalat javító elgondolásaiba és ezzel a regionális fejlődést is szolgálja.

Szalai Emese, a Balatoni Regionális Turisztikai Projektiroda igazgatója a balatonfüredi ülésen ismertette, hogy már 2001-ben hogyan kapcsolódhat a Széchenyi-tervhez a balatoni középtávú fejlesztési program, amely pontról pontra követi a Széchenyi-terv turisztikai célkitűzéseit és úgynevezett hat alprogramot kidolgozva már a fejlesztések pénzügyi vonzatait is megjelöli.Figyelembe véve a komoly befektetési szándékokat, valamint a kapható állami támogatást.

Első helyen áll a Széchenyi-tervben és a balatoni középtávú fejlesztési projektben is a gyógy- és termálturizmus fejlesztése.

A legismertebb helyek Hévíz, Zalakaros, Csiszta, vagyis Buzsák mellett szóba jön Marcali, Nagyberény, Balatonszemes, Tapolca, Kehidakustány, Fonyód, Táska, a balatonfüredi kórház, Zalacsány és Zalaszentgrót.

A számítás szerint hat fürdőkomplex fejlesztése esetén, fürdőnként másfél milliárddal számolva a pályázatok során elnyerhető 30 százalékos támogatás három milliárd forint állami támogatást jelentene.

Ugyanígy kalkulációt mellékeltek a konferencia turizmus, a kastély- és várturisztikai program, vagy a víziturizmus programja mellé.

Egyébként a MAHART jövőre 500 új vitorláshelyet tervez és egy-egy hely negyed millió forintba kerül.

 
Vágó Zoltán 1998 - 2002