HVG 2001/38. - 2001. szeptember 22.

A Széchenyi-terv gyógyturisztikai támogatásai
Kénes pénzek

A Széchenyi-terv gyógyturizmus-fejlesztési pénzeinek alig egytizede jutott eddig ellenzéki többségű önkormányzatok területén megvalósuló beruházásokra, Budapest pedig teljesen kimaradt a programból. Az is ellentmondásos, hogy miközben az állami gyógyfürdők önerő híján még pályázni sem tudnak a támogatásra, a részben "belőlük élő" szállodák viszont állami ingyenpénzhez juthatnak.

Sem a rendkívül tágan megfogalmazott pályázati feltételek, sem az eddigi döntések nem adnak eligazítást arról, hogy a Széchenyi-terv keretében a termálfürdők és -szállók építésére, korszerűsítésére kiírt pályázaton milyen szakmai megfontolások alapján osztott el az idén 10,7 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást a Gazdasági Minisztérium (GM).

Annyi már első látásra is feltűnő, hogy a 21 nyertes közül csak három olyan akad - Cegléd, Szentes és az eddig csak a megyei kórház által használt török fürdőt megnyitó Eger -, amelyet ellenzéki vezetésű önkormányzat vagy annak fürdővállalata adott be. "Nyereményük" 1,2 milliárd forintos együttes összege egyébként alig 200 millió forinttal több, mint amennyi Hajdúszoboszló, illetve a Kósa Lajos Fidesz-alelnök által vezetett Debrecen tervezett élményfürdőire külön-külön jutott (lásd térképünket).

"Nem politikai alapon születnek a döntések - utasítja el a feltételezést Ruszinkó Ádám, a GM egészségturisztikai programfelelőse -, hiszen például Gyula polgármestere kilépett a Fideszből, mégis kapott támogatást a város a Várfürdő korszerűsítésére."

Azt viszont nem tudni, hogy az elutasított pályázatok közül hányat adtak be ellenzéki többségű településekről, ezeket az adatokat ugyanis nem hajlandó kiadni a szaktárca.

fel

Az elutasítások miatt eddig egy tiltakozás került nyilvánosságra: a gyógyturizmusban szaktekintélynek számító Danubius Rt.-vel közös gyógyfürdő és -szálló építésére pályázó Marcalié. A beruházásra alapított céget Suchman Tamás szocialista országgyűlési képviselő vezeti. De nem ez volt a baj - állítja Ruszinkó Ádám -, hanem az, hogy Marcali nem szerepel az ismert gyógyhelyek között, s pályázata nem is ütötte meg a kívánt színvonalat.

"Először a nagyobb és ismert helyeket szeretnénk felfuttatni" - ismertette a Széchenyi-terv 53 milliárd forintos turizmusfejlesztési programjából a napokban újabb pénzosztásra készülő GM fő támogatási szempontját a hivatalnok. Ennek ellentmondani látszik ugyan, hogy a támogatott települések között olyan is akad, amelyikben eddig egyáltalán nem volt gyógyfürdő, de

"Hőgyész kiválasztását a strand melletti kastélyszálló különlegessége, Túrkevéét egy korábban ugyanerre a célra kapott PHARE-támogatás kiegészítése, Ceglédét a néhány éve bezárt fürdő újranyitásának ambiciózus terve indokolja" - érvelt Ruszinkó.

A minisztérium gyógyturizmus-bizottságának egyik szakértője viszont - mint a HVG-nek elmondta - meglepődött a pályázati eredményeken, hiszen a szakmai szervezetek a gyógyvízzel rendelkező, fejletlen infrastruktúrájú települések támogatását javasolták a területi kiegyenlítés céljából, lehetőleg az ország keleti részén.

Az ismert gyógyhelyek némelyikén is feszültséget keltettek a nem világos pénzosztogatási elvek. "Kehidakustyán, Zalaegerszeg vagy a nemrég nyílt felsőpáhoki Kolping Hotel vízkivétele csökkenti a hévízi tóforrás hozamát, érthetetlen, hogyan kaphattak vízjogi engedélyt.

fel

A tó még mindig nem tért magához az 1989-ben leállított bauxitbányászati vízszivattyúzás által okozott sokkból, ma is 10 százalékkal kevesebb meleg víz tör fel, mint a bányászati beavatkozás előtt" - füstölgött például Dabóczi László, a Hévízi Szobakiadók Szövetségének elnöke.

Az illetékes vízügyi igazgatóság vezetője, Nádor István szerint viszont a Széchenyi-terv pályázatának nyertesei a tó hozamára legközvetlenebbül ható zónán kívül vannak, ráadásul "az új vízkivételi engedélyek együttesen is a mai hozam 1 százaléka alatt maradnak, nem érik el a hévízi mérések hibahatárát".

"Nem a tavat tápláló rétegből vesszük majd ki a másodpercenként engedélyezett másfél litert, más bajok vannak Hévízen, s ennek elkendőzésére külső ellenséget keresnek" - vélekedik Horváth Tihamér, a napokban megnyíló, 950 millió forintos költségű, négycsillagos Kehida-Termál Szállót építő Horváth-Ép Kft. társtulajdonosa.

A szállóépítéshez a Széchenyi-terv kis- és középvállalkozási keretéből tavaly 150 millió forintos támogatást kapott vállalkozó a jövő évre tervezi, hogy átadják az önkormányzattól ötven évre bérelt termálfürdő mellett létesítendő új élményfürdőt és a gyógyászati szárnyat.

Ehhez a beruházási költség felét, 640 millió forintot nyert el a Széchenyi-tervből. "A projektre eddig felvett 800 millió forintos hitel fedezete teljes vagyonom. Hiszek abban, hogy néhány éven belül megugranak itt a telekárak, kiadásra is építenek majd házakat, s a haszonból a nagyobb vendégforgalom, no meg a várható építési megrendelések révén mi is részesedünk" - mondja az üzletember. Szerinte az 1100 fős Kehidán el kellene kerülni a túlzott beépítést, ami Hévízen hovatovább az üdülési hangulatot is elrontja.

fel

Noha Európa legnagyobb meleg vizű tavának állapotától függ a hévízi szobakiadók és a szállodák üzletmenete is, sajátos módon épp ennek a fejlesztésére nem telik. A fürdőzők ma a tó fedett részén egy ronda betonfödémre függesztett vezetékek, csövek alatt úszkálhatnak, elavult a kórház közcélokra is megnyitott fedett fürdője is. A kórház évek óta készül a 2-3 milliárd forintot igénylő felújításokra, a Széchenyi-programból azonban egyelőre nem kaphat segítséget, mert a pályázathoz szükséges 50 százaléknyi önerőt nem tudja előteremteni. Abba ugyanis nem számítható be az állami támogatás, költségvetési intézményként viszont forrásai kiegészítésére nem vehet fel hitelt sem.

"Eddig évente mintegy 200 millió forintot fordíthattunk a kórház, a tófürdő és a fedett termálfürdő felújítására, de ez utóbbi medencéinek és a tavon levő fürdőépületnek a megújításába ennyiből belekezdeni sem lehet" - fejtegette Vancsura Miklós, a hévízi Szent András Kórház főigazgatója, aki abban reménykedik, hogy a kórház még az idén létrehozhat egy olyan fejlesztési társaságot, amelyet az ígéretek szerint a kormányzat már pályázóképesnek tekint.

A Hévízen hivatalosan bejegyzett több mint kilencszáz szobakiadó igényesebb vendégei nem is szívesen látogatják a fedett fürdőt. A szobakiadóknak kapóra jön, hogy egyes szállodákkal - elsőként, 1996-ban a négycsillagos Carbonával - megállapodtak: vendégeik 10-15 százalék kedvezménnyel vehetik igénybe az ottani szolgáltatásokat. A medencéi korszerűsítésére az idén pályázati pénzt nyert Carbona azért is népszerű, mert az egykori bányászüdülő uszodáját használják az iskolai tornaórákon is.

Egyelőre teljesen kimaradt a Széchenyi-programból a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. (BGYH) is. A tavaly 182 millió forintos városházi támogatás mellett éppen nem ráfizetéses cég a felújítandó Rác fürdő mellett építendő hatvanszobás szállodával tervezi javítani jövedelmezőségét. A római-parti Lidó Szállót is üzemeltető Rév Nosztalgia Kft. és a BGYH közös cége, a Rác Nosztalgia Kft. ügyvezetője, Bornemissza Miklós szerint a mintegy 500 millió forintos önerőt elő tudják teremteni, de meg kell várni, amíg intézményi övezetté sorolják át a részben zöldövezeti zónát, ami hónapokat vehet igénybe.

fel

A Rác és a hozzá hasonló patinás fővárosi műemlék fürdők korszerűsítésére sikeres pályázat esetén adna támogatást a GM - mondta Ruszinkó Ádám. Ennek feltétele azonban az 50 százaléknyi önerő, aminek egyetlen forrása a főváros által a medencék vízvisszaforgató rendszerének építésére megnyitott 5 milliárd forintos keret. Ebből azonban a BGYH már korszerűsítette is a műemlék fürdőket.

A Városháza 200 millió forintot már előirányzott a világörökséghez tartozó Rudas és a szintén török kori Király fürdő rekonstrukciójának megkezdésére, ha ehhez további 200 millió forintra pályázhatna a BGYH, a Rudas a 2,5 milliárd forintos teljes helyreállításának első lépéseként rendbe hozhatná a felújításra szoruló kupolát.

Ehhez azonban a tulajdonos Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) beleegyező nyilatkozata is kellene. A KVI és a főváros nyolc éve képtelen megegyezni abban, hogy ez utóbbi milyen feltételekkel használhatja ingyen a kiemelt műemlékként nyilvántartott fürdőket.

A vita miatt a KVI nem adja beleegyezését, márpedig a jelek szerint e pályázat sorsán is múlik, hogy az egyebek között Széchenyiről elnevezett fürdővel is rendelkező "Budapest fürdőváros" profitál-e a fürdőprogramból.

Szabó Gábor

fel

 
Vágó Zoltán 1998 - 2002