Cégvezetés:

MELEG VÍZHEZ MILLIÁRDOK

Az elmúlt évtizedekben nem volt hiány a turizmus fejlesztésére szánt programokból, koncepciókból, ám az igazán jelentős állami támogatás valahogy mindig elmaradt, így önerőből az idegenforgalmi ágazat nem volt képes látványos fejlődésre.

A jelenlegi kormány - miképp az előzőek is - az idegenforgalmí ágazat jelentős serkentésére tett ígéretet, a Széchenyi-terv tartalmaz turizmusfejlesztési koncepciót is. Prioritást a gyógyés termál-, újabb nevén: az egészségturizmus kapott.

A magyar turizmusra több évtizede az ellentmondásosság a jellemzző a világ egyik legkedveltebb célországa hazánk, látogatottságban az előkelő 13. helyen, viszont turisztikai bevételeink alapján a középmezőnyben, a 38. helyen állunk.

A Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programja konkrét célokat fogalmaz meg a következő hat esztendőre, s az első két évre az ágazat fejlesztésére fordítható forrásokat is megjelöli.

E szerint az a 2000-ben csaknem 8 milliárd forintos központi támogatási összeg, amelynek jelentős része pályázatok formájában a turizmus fejlesztésére rendelkezésre állt, 2001-ben 25 milliárd forintra emelkedik, s várhatóan nagyobb összeget, 28 milliárdot kap az ágazat 2002-ben is.

A program alapvetően és egyértelmúen a minőségi turizmus felé való elmozdulást tűzi ki célul, azzal együtt, hogy korántsem zárja ki a tömegturizmus adottságainak jobb hasznosítását. De leszögezi: a turizmus sokfajta pozitív gazdaságstratégiai hatását - a fizetési mérleg javításától a munkahelyteremtésig, a területfejlesztéstől a kulturális értékek megőrzéséig-leginkább a minőségi turizmus garantálhatja.

Mindenekelőtt a külföldi turizmus hatékonyságának növelésére van szükség, amit a nemzetközileg is versenyképes turisztikai termékek és szolgáltatások fejlesztésével kell elérni.

fel

Hangsúlyt kap a belföldi turizmus fejlesztése is, mivel e nélkül nem teremthető meg az ágazat stabilitása, kiegyensúlyozottsá ga. A fenntartható fejlődés feltételeihez olyan fejlesztési irányok és módszerek alkalmazása célszerű, amelyek nem járnak negatív hatással az ország természeti és kulturális környezetére.

A hagyományos "puszta, gulyás, paprika" turisztikai országképet a magyar kulturálls örökségek előtérbe helyezésével kell kiegészíteni.

Végezetül pedig a hagyományos vendégkör mellett újabb országokat kell meghódítani.

A turizmusfejlesztési koncepció hét alprogramot tartalmaz: a gyógy- és termál-, a konferencia-, a lovas-, a kastély- és várturizmus, a tematikus parkok, a turisztikai információs rendszerek, valamint egyéb minőségi turisztikai termékek alprogramját.

Közöttük prioritása a gyógy- és termál-, azaz újabb nevén: az egészségturizmusnak van. A Széchenyi-terv termál- és gyógyturizmus-fejlesztési alprogramjának részleteivel megismerkedve kiderül, hogy az új elnevezés nemcsak önmagáén való formai változtatás, ha nem tartalmilag is mást takar.

Az egészségturizmus pontosan az, amit az összetett szó jelent: olyan utazásokat, amelyeket az ember az egészségi állapotának megőrzése, illetve javítása érdekében tesz. A nagyívű kormánytervek szerint Magyarország ennek az egyik központja kíván lenni.

fel

Az egészségturizmus a hagyományos gyógy- és termálturizmusnál gazdagabb tartalmat takaró fogalom tudtuk meg dr. Ruszinkő Ádámtól, a Gazdasági Minisztérium turisztikai helyettes államtitkárságának szaktanácsadójától.


A világon két alapvető iránylat érvényesül: az egyik, hogy egy központi gyógycentrum köré épülnek a külonbüzci kategóriájú szállodák, a másik pedig, hogy minden szállodának saját gyógyászati részlege van.

A Danubius Rt. ez utóbbit választotta-mondja Betegh Sándor vezérigazgató. A módszer bevált, nemcsak sikerült meghosszabbítani a néhány hetes nyári üdülési szezont, hanem gyakorlatilag egész évben teljes kihasználtságot tudtak teremteni.

A Danubius ezekre a gyógyszállói tapasztalatainkra alapozva fejleszti most a csehországi Marianské Laznéban (Marim Badban) vásárolt szállodáit. Az ír tulajdonban lévő Danubius Rt. 2000 májusában kilépett az országból, megkezdte a nemzetközi terjeszkedést. Első lépcsőben megvette a Lecebné Lézné Rt. többségi - 64,9 százalékos tulajdonát, amit - a cseh törvények értelmében - a kisebbik tulajdonrészre tett opciós ajánlattal tovább növelhet. Eddig 3,08 százalékot vásárolt még, így 2000. szeptember végére 68,06 százalékos részesedést scerzett.

fel

A 20 millló dolláros - hitelből finanszírozott - befektetés mintegy 30 ingatlannal gyarapitotta a társaság vagyonát.Tizenöt kisebb-80-100 szobás-, felújításra váró szállodát, fürdőházat, egyéb idegenforgalmi és gyógyászati célra használt épületet, valamint a gyógyforrások használati jogát jelenti. A komplexumhoz összesen 1300 szállodai szoba tartozik.

A gyógyszállókat egész évben nyitva tartják, mert bármily meglepő - ott még mindig a régí gyakorlat működött, vagyis a téli időszakban bezártak. A felújítás megkezdődött. Emellett folyamatosan figyelik a környezcő országok piacát, Romániában, elsősorban Erdélyben, Szlovéniában, Szlovákiában is látnak fantáziát a gyógyturizmusban.

"Ez nem jelenti azt, hogy a hazai terjeszkedésről lemondtunk, sőt... Nagy várakozással tekintünk a Széchenyi-terv gyógyturisztikai fejlesztési programja elé, főbb projektünk évek óta készen áll, akár holnap kezdhetnénk"-szögezte le a vezérigazgató.

A kész fejlesztési koncepciók helyszínei közé tartozik például " Marcali ", ahol először 100-120 szobás gyógyszállót építenének, amit a bevezetést követően újabb 100 szobával bővítenének. A projekt megvalósításának az állami támogatás a feltétele.

fel

Készen állnak a tetvek egyebek közt az egri Park szálló gyógyszállóvá fejlesztésére. Tapolcán ugyancsak számítanak a gyógybarlangra és termálvízre épülő gyógyszálloda üzemeltetésénél a Danubius Rt. tapasztalataira.

A társaság fejlesztési elképzelésében a hangsúly a szolgáltatási színvonal megtartásán, illetve javításán, a versenyképesség fenntartásán van, s nem erőltetik új szállodák építését. Egy szállodai szoba felújításának költséges Danubius legtöbb termálszállója a négycsillagos nyugat-európai színvonalat képviseli - átlagosan eléri a 20 millió forintot.

A hévízi Thermál Szálló rekonstmkciója 1,3 milliárd forintba került, a margitszigeti Thermál Hotel felújítása 4 milliárdot igényel, folynak az előkészületek a budapesti Gellért Szálló ugyancsak legalább 4 milliárdos rekonstrukciójára.

A Danubius Rt. 1999-es eredményei alapján a magyarországi vállalatok között a GDP szerint a 24., az árbevétel alapján 50., a foglalkoztatottak száma szerint 12., a saját vagyon nagysága alapján pedig a 30. helyen áll.

A Danubius-csoport összsen 60 szállodájában a 7500 szoba átlagos foglaltsága 60-61 százalékos, a gyógyszállodáké ennél jobb, évi átlagban 75-80 százalékos. A társaságjelenleg 5000 főt foglalkoztat, Magyarországon 4400an, Csehországban 600-an dolgoznak Az egészségügyi területen dolgozók aránya 30 százalék, a gyógyszállókban egy szobára átlagban egy kiszolgáló személy jut. A Danubius Rt. éves árbevételének - 2000-ben körülbelül 30 milliárd forint, ami 11-12 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest-15 százalékát visszaforgatja a gyógyszállók rekonstmkciójába. Ez 2000-2001-ben mintegy 9 milliárd forint.

fel

 

 
Vágó Zoltán 1998 - 2002